BUX
38657

Olcsó, rossz minőségű külföldi sonka árasztja el a magyar piacot

Becslések szerint a húsvéti sonka fogyasztásának mintegy negyedét teszik ki az olcsón, a hazai szabályozástól eltérő technológiával előállított importtermékek. Vizsgálatok szerint a hagyományos magyar termékek hústartalma 110, míg a gyorspácolással készülő importtermékeké 55–75 százalékra tehető.

NAPI Online, 2006. április 10. hétfő, 08:34

Magyarország EU-csatlakozása óta húsvét táján rendszerint sok szó esik a húsvéti húsok és sonka minőségéről, különös tekintettel az importált élelmiszerekre - legyen elég emlékeztetni a szlovák "sonkára". Az import idén is megjelent a magyar piacon, s miután a húskészítményeknél a nemzeti jogszabályok irányadóak az EU-ban, így a hazainál esetenként gyengébb minőségű - más technológiával, olcsóbban előállított - importhúsok gond nélkül forgalmazhatók Magyarországon. A legálisan értékesített, mintegy 5000 tonnára becsült húsvétisonka-forgalomnak például 20-25 százaléka származhat behozatalból. Más kérdés, hogy a hazai szürke-fekete gazdaság is előállíthat még 1000-1200 tonnát. A hagyományos magyar ízvilághoz szokott fogyasztó mindenesetre csalódik, amikor a hazainál olcsóbb importterméket megkóstolja. Az iparilag előállított füstölt húsvéti húsokat ugyanis Magyarországon lassan pácolták, hidegen füstölték, s ezek a pácsón (salétromon) kívül más adalékanyagot nem tartalmaztak. A lassú pácolás különleges ízt és illatot eredményez, amit a hagyományos hideg füstölés "koronáz meg". A nitrites sókeverékkel, esetleg fecskendős megoldással gyorspácolt termékeknél viszont az eljárást fel kell tüntetni a címkén - hívják fel a figyelmet a Országos Húsipari és Kutatóintézetben (OHKI).
A tavaly tavaszi importtermékek közös jellemzője volt a gyorspácolás, előállításukhoz továbbá szójafehérjét, vízlekötést elősegítő és ízfokozó adalékanyagokat is alkalmaztak, de számottevő - 25-45 százalékos - volt ezeknél az áruknál a páclé "bevitele" is. Az ilyen technológia esetében elkerülhetetlen a hőkezelés, ami meg is történt, a termékek címkéjén azonban sokszor füstölt, azaz nyers jelölés szerepelt. Igaz, a jelölésben tavaly "melegen füstölt", idén "forrón füstölt" felirat is szerepel, de csak apró betűkkel, a feliratozás így a hazai szakemberek szerint összességében azt a benyomást kelti, hogy hagyományos módon készült, csúcsminőségű termékeket ajánlanak - reklámáron.
Eközben a magyar gyártókat a hazai előírások korlátozzák. Így például a páclé bevitele a füstölt-főtt húsoknál sem lehet több 25 százaléknál. Mivel a készítmények hústartalmának a feltüntetése Magyarországon nem kötelező, a fogyasztók könnyen tévedhetnek a húsvéti sonka vásárlása közben. Méghozzá nem is kicsit: az OHKI-ban a Magyar Húsiparosok Szövetsége felkérésére elvégzett vizsgálatok eredménye szerint a hagyományos füstölt termékek hústartalma a beszáradás folytán 110, míg az importkészítményeké 55-75 százalékra tehető.