BUX
38018

Olcsóbb lenne a segély az államnak, mint a közfoglalkoztatás?

Az egyén számára pénzügyi és mentális kudarc a közmunka, ráadásul az államnak pénzügyileg sem éri meg; még akkor is olcsóbb lett volna a program, ha mind a 280-290 ezer közfoglalkoztatásban résztvevőnek féléven keresztül havonta 47 ezer forintot adott volna az állam segélyként a Policy Agenda szerint.

NAPI, 2013. január 9. szerda, 11:16

A közmunkaprogram megítélését alapvetően nehezíti, hogy nincsenek megbízható számok, azaz csak más adatokból levont következtetésekből tudhatjuk, hogy mennyi embert is érinthet a program, és mennyien képesek elhelyezkedni a közmunka után a nyílt munkaerőpiacon - fogalmaz elemzésében a Policy Agenda. (Valójában a közfoglalkoztatási program-ról szól az elemzés - a szerk.) A kutató cég az alapvető jogok országgyűlési biztosa által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adatok, illetve a KSH, valamint a Magyar Államkincstár foglalkoztatási és költségvetési adatai alapján nézte meg, hogy mi lehet a valós kép a közfoglalkoztatásban.

A kormány annak érdekében, hogy növelje az érintetti kör létszámát, inkább a rövid távú programokra fekteti a hangsúlyt - állapítja meg az elemzés. Azaz egy közmunkás átlagosan nem dolgozhat 12 hónapot egy évben, hanem ennél csak jóval rövidebb időt. A kormány legnagyobb foglalkoztatási és szociális programja a közfoglalkoztatási program - ennek révén kívánják egyszerre növelni a foglalkoztatást, valamint a szociális segélyért sorban állók számát csökkenteni. A Policy Agenda korábbi anyaga szerint a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne.

A kormányzati kommunikáció szerint 2012-ben körülbelül 280 ezer ember vett részt közfoglalkoztatási programban - ez a szám azért is meglepő, mert az ombudsman által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adat október végéig bezárólag 289 ezer fő volt - szögezik le. Amennyiben ez utóbbi az igaz, akkor egyrészt november-decemberben már nem lépett be új ember a közfoglalkoztatásba, valamint valahogyan eltűnt 9 ezer fő. Miután ez nem lehetséges, ezért ebből csak az következhet, hogy a kormánynak valójában nincsenek pontos információi az általa foglalkoztatottakról - olvasható az anyagban.

A KSH foglalkoztatotti adatai alapján október végéig bezárólag átlagosan havonta 90 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatásban. Azaz a teljes részvételi adatok és átlagos havi résztvevői számok alapján egy közfoglalkoztatott 2012-ben átlagban körülbelül három hónapig dolgozhatott. A maradék időben vagy a minimális juttatást jelentő foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapta 22 800 forint/hó mértékben, vagy nem kapott semmilyen ellátást az államtól.

Mennyiből élt egy közfoglalkoztatott?

A fenti számok alapján azt lehet látni, hogy 2012-ben egy átlagos közfoglalkoztatott, hozzávetőleg 3 hónapig kapott a közfoglalkoztatása után 47 ezer forintot, majd 9 hónapon keresztül foglalkoztatást helyettesítő támogatásként 22 800 forintot. Ez átlagosan havonta 28 850 forintot jelent. Ugyanakkor, az ombudsman számára a kormány által átadott adatok azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők 34 százaléka nem kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást akkor, amikor lejárt a közfoglalkoztatás ideje. Azaz például, ha a családban valakinek van normál munkaviszonya (akár csak minimálbérért is), akkor az egy főre eső jövedelmi határ már magasabb az ő esetükben, mint a jogszabályok által megállapított. Ebben az esetben a közfoglalkoztatott semmilyen ellátásra nem jogosult, miután véget ért számára a program. Ilyen módon havi átlagos bevétele nem éri el a 12 ezer forintot sem az adott évben.

Az sem reális, hogy a közfoglalkoztatás ugródeszka az egyén számára. A kormány által október végén kommunikált adatok szerint a közfoglalkoztatottak 19 százaléka vissza tudott menni a nyílt munkaerőpiacra. Ugyanakkor az ombudsmani jelentésben szereplő statisztikák alapján ez csupán 4,3 százalék!

"Az egyén számára pénzügyi és mentális kudarc a közmunka (közfoglalkoztatás), ráadásul az államnak pénzügyileg sem éri meg" - áll a Policy Agenda új elemzésében. Tavaly mintegy 130 milliárd forintot költöttek el közfoglalkoztatás címén - ez egy foglalkoztatottra vetítve 115 ezer forintot jelent havonta, amelyből, ahogy az adatok is mutatják átlagosan 47 ezer forintot kaptak meg az érintettek. A többi a rendszer működtetésére, valamint adókra és járulékokra ment el. A szervezet szerint még akkor is olcsóbb lett volna a program, ha mind a 280-290 ezer közfoglalkoztatásban résztvevőnek féléven keresztül havonta 47 ezer forintot adott volna az állam segélyként. (Igaz, az általuk elvégzett munka értékéről az elemzésben nem esik szó - a szerk.) "Ebben az esetben megspórolná az ember számára méltatlan, és bürokratikus rendszer fenntartását; de láthatólag a jelenlegi politikai erők nem tudnak elszakadni attól a vélt társadalmi elvárástól, hogy csak azok kapjanak állami támogatást, akik ezért gyakran megalázó dolgokat kell, hogy elvállaljanak - fogalmaznak."

Ez az év sem lesz jobb

Ebben az évben elvileg több pénzt költhet el a kormány közfoglalkoztatásra, mint idén. A nagyságrendileg 154 milliárd forint ugyanakkor fedezetet kell biztosítson a valamelyest megemelt (5,1 százalékos emelés történt) közfoglalkoztatási bérre. Amennyiben továbbra is ilyen pazarló lesz a rendszer, mint most, akkor 2013-ban átlagos három havi foglalkoztatással számolva 330 ezer embert érinthet a közfoglalkoztatás, de az átlagos havi létszám csupán 105 ezer fő lesz. Azaz a jelentősen megemelt forrásokkal együtt is csak 15 ezer fővel lesz képes emelni a kormány a közfoglalkoztatotti létszámot 2012-es évhez képest.

Ugyanakkor az is látszik, hogy mivel az ország költségvetési helyzete nem teszi lehetővé, hogy a közfoglalkoztatotti bér ismét elérje a minimálbért, ezért a későbbiekben sem várható ennek jelentősebb változtatása. "Ezért vagy kevesebb közfoglalkoztatottat szabad csak a rendszerbe beengedni, vagy el kell rugaszkodni attól a mai elvtől, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék" - tanácsolja a Policy Agenda.