A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere és a tervezett további átalakítása rosszabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, mint a kölcsönzött munkásokat − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A munkaerő-kölcsönzés keretében ugyanis legalább még valóban foglalkoztatják a dolgozókat, munkaszerződéssel, járulékfizetéssel, és a ma hatályos törvények némi biztonságot garantálnak számukra − a  közfoglalkoztatásban ezek nagy része hiányzik. A január óta működő rendszer Pataky szerint csak látszatfoglalkoztatás, ami pusztán a statisztikák javítására jó, de sem megélhetést, sem a munkaerőpiacra való visszatérési lehetőséget nem ad. Lényegében csak legalizálja az eddigi törvénysértéseket.

Kapcsolódó

A vállalkozások számára indított közfoglalkoztatás több szempontból is kontraproduktív: a kölcsönzésnél is olcsóbb, és mivel jórészt állami támogatásból valósul meg a finanszírozás, voltaképp burkolt állami támogatás − ami persze még nem éri el az uniós büntetési küszöböt −, így nem is ösztönzi a cégeket arra, hogy valós, legális munkahelyeket hirdessenek meg. Ez a rendszer ugyanis a korábban bérpótló támogatásként ismert forma kötelezettségektől (munkaszerződés, továbbfoglalkoztatás) megszabadított változata.

Kiszorulhatnak a "normál" munkavállalók

Azzal együtt, hogy a forráshiányos önkormányzatok számára lehetővé teszi a rendszer, hogy teljes idős, esetenként szakképzettséget igénylő állásokat közmunkásokkal töltsenek be, csak legalizálták az eddigi kényszermegoldásokat, és még kevesebb, egyébként meglévő álláshelyet lehet piaci alapon föltölteni − mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Az iskola- és óvodafelújítások közmunkások bevonásával például a helyi vállalkozók elől vesznek el fizetős munkalehetőséget.

Hiányoznak a részletek

Épp két hete jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a közfoglalkoztatási rendszer jelentős változását és eltelt már egy kis idő Orbán Viktor miniszterelnök közmunkával kapcsolatos legújabb gondolatainak ismertetése óta is. Részleteket azonban még nem tudni arról, hogyan változik majd a gyakorlatban a rendszer - az ezzel foglalkozó cikkünk itt olvasható.

Némi rosszindulattal szemlélve a dolgok menetét, az a tény, hogy a Belügyminisztérium fennhatósága alá helyezik a közmunka koordinálását, kriminalizálja az egész programot, mivel a mostani belügy elsősorban a rendvédelemmel foglalkozik − mondta Pataky Péter. Olyan véleményekről is, tud amelyek szerint ha összefüggésében nézzük, és a BM koordinálta közmunkához hozzászámítjuk azt az ötletet, hogy a visszatérő korkedvezményes rendőrök felügyelhetnék a közmunkásokat, illetve a miniszterelnök szavait a jóléti helyett munkaállamról, akkor már kész is az új kényszermunkarendszer receptje. Több szakszervezet szerint már a mostani közfoglalkoztatásnak is vannak olyan kormányzati kötelezései, amelyek az emberi szabadságjogok megsértése határán vannak.

Fellépnének a szakszervezetek

Épp ezért gondolkodnak a szakszervezetek azon, hogyan lehetne csökkenteni annak az újabb több százezres tömegnek a kiszolgáltatottságát, amely a kormány szándékai szerint belép a rekord munkanélküliségi rátával és több százezres inaktív réteggel küzdő munkaerőpiacra a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjak eltörlése és a rokkantnyugdíjas rendszer átalakítása nyomán. Eddig ugyanis csak az általános jogosultság keretében tudták képviselni a közfoglalkoztatottak érdekeit a munka világát érintő törvényváltozásoknál. Ott, ahol a vállalkozások foglalkoztatnak közmunkást, még meg is oldható az érdekképviselet, mert előfordulhat, hogy működik a cégnél szakszervezet, ám az önkormányzati közfoglalkoztatásnál a közmunkások gyors cserélődése és a területi eloszlás miatt nem tudják elérni személyesen a munkavállalókat − mondta Fehér József. Még úgy sem, hogy jó esetben az adott önkormányzatnál MKKSZ-tagok is vannak. A legfőbb probléma az, hogy ma a szakszervezeti tagsággal sem tudják a közmunkások helyzetét érdemben befolyásolni. A közfoglalkoztatási rendszer elég szűk kereteket ad ehhez, a klasszikus szakszervezeti érdekképviselettel elérhető előnyöket, mint a bértárgyalás vagy a kollektív szerződés, pedig eleve kizárja. Még a minden munkavállaló számára elérhető ingyenes jogsegélyt nyújtó Jogpont szolgálatot is komolyan népszerűsíteni kell az érdemi eredményekhez.

A szélesebb körű eléréshez szervezettebb területi képviselet kell, és az MSZOSZ épp most gondolkodik rajta, hogyan bővíthetné megyei hálózatát ez irányban − mondta Pataky Péter. Szerinte a hálózatfejlesztést az is szükségessé teszi, hogy a munka világának változásával már nem csak a munkahelyekre korlátozódik a szakszervezeti munka. Az országos érdek-képviseleti rendszer átalakításával pedig a tárgyalóasztal mellől az utcára kényszerítik a szakszervezeteket. Lehet, hogy a közfoglalkoztatás az eddiginél is tömegesebbé válásával lassan az ott dolgozók érdekeiért is tüntetni kell − jegyezte meg Pataky −, bár a rendszer eddigi átalakításainak gyakoriságát ismerve az is lehet, hogy fél év múlva már új szabályokkal kell majd szembenézni.