Elsősorban azok a települések szabadulnának a rendelőjüktől, amelyek uniós forrásból hajtották végre a fejlesztést, ám a szakrendelő fenntartását, működtetését orvosok híján nem tudják megfelelően biztosítani. Az átadással nem csak a vagyontárgyat vitte volna az állam, hanem az idei költségvetési forrást is, arról nem beszélve, hogy a kényszernyugdíjazási szabályok is azonnal életbe léptek volna.

Az egészségügy átalakításánál már az elején nagyobb hangsúlyt kellett volna helyezni a járóbetegellátás átalakítására, ezzel sokkal kevesebb pénzből érdemibb javulást lehetett volna elérni, mint a fekvőbetegellátásnál. A tulajdonosváltás helyett pedig a Semmelweis tervnek megfelelően az egészségszervezést  kellett volna preferálni, így forrás híján is nagyobb lehetett volna az eredmény - mondta előadásában Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserközpont munkatársa.

Pál Miklós, a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet igazgatója arról beszélt, hogy az önálló  szakrendelők átvétele nem csak jelentős zavart okozna az ellátásban, de többletköltséggel is járna. Az ágazati béremeléssel kapcsolatban megjegyezte, jó hogy van rá forrás, csakhogy a fedezete a rendszerből kivett egyhavi finanszírozás.

Düböröghetnének az EU-s fejlesztések

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász előadásban kiemelte, több év csúszás után 2013 az utolsó év, amikor még új pályázati programokat lehet indítani, a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azonban a mintegy 100 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználhatósága bizonytalan. Mint fogalmazott, "hat éve az ablakban van a pénz, düböröghetnének a kórházfejlesztések" a pályáztatási rendszer anomáliái miatt azonban a kórházszektorban például csak a debreceni projekt fejeződött be.

A 20 milliárdos, régiós onkológiai centrumfejlesztési programból sem valósult meg vidéken semmi, csak Budapesten az Országos Onkológiai Intézetben és az Uzsoki kórházban. Leszögezte, egységes egészségpolitika nélkül nincs egészségügyi beruházás, az állandó irányváltások miatt pedig  elúsztak a célok.

Így részesült az ellátórendszer az uniós pénzből

Nem elég a vasbetont lerakni, működtető szabályok is kellenek a potenciál kihasználásához -  ismertette az uniós források hasznosulásáról készített tanulmánya néhány részletét Kis Norbert, a Corvinus Egyetem Hétfa kutatóintézetének munkatársa. A többletkapacitások ugyan megszülettek, a rendszerbe kerülésük azonban továbbra is házi feladat - fogalmazott az előadó.

A tanulmány főbb megállapításai közül kiemelte, a járó - és egészségfejlesztés a normál súlyán felül fejlesztett. Kiderült az is, hogy a HR probléma csak pontszerűen kezelhető fejlesztési pénzzel. A mintegy 336  milliárd forintból az alapellátásba csak az összeg 4,5 százaléka jutott, a járóbeteg ellátásba 29, a fekvőellátásba pedig 59 százaléka.

A források felhasználásánál a járóbetegszakellátás célkitűzése az volt, hogy a betegek 20 percen belül érjék el az intézményt gépkocsival ez mintegy 310 ezer lakos számára megvalósult. Korábban mintegy kétmillió ember számára volt hosszabb ennél az elérési idő. A közösségi közlekedés menetrendjét azonban egyik vizsgált településen sem hangolták össze a rendelési időkkel, s számos kistérségben, illetve településen az új rendelő nem volt képes csökkenteni az igénybevételre fordítható teljes időt azoknak, akik nem egyénileg, hanem tömegközlekedéssel utaztak oda.

A kapacitások megfelelőségi vizsgálatánál kiderült, a lakossági visszajelzések alapján a várakozási idő rövidebb lett mint az átlag, azonban az egy órára jutó ellátások száma, a kihasználtság is alacsonyabb az átlagnál.

Már szerződéskötéskor elavultak az üzleti tervek

Az új kistérségi járóbeteg-ellátó központok hosszú távú fenntarthatósági  vizsgálatánál megállapították, a benyújtott számítások, üzleti tervek már a szerződéskötéskor elavultak voltak, a közös kistérségi fenntartás lényegében nem valósult meg, az infrastruktúra kihasználtsága az üzemméretből adódóan nem hatékony, s ezek az intézmények nem, vagy nagy nehézségek árán tudnak majd pénzügyi egyensúlyba kerülni. Ezért  a "méltányossági" beruházásoknál máshogyan értelmezendő a pénzügy fenntarthatóság - javasolják az elemzés készítői.

A tanulmány tanulságai kapcsán a monitoring rendszer valamint az egészségügyi finanszírozás fejlesztésének, emellett az alapellátás erősítésének szükségességére hívta fel a figyelmet az előadó.