A korábbi nulla százalékos prognózisánál nagyobb, 0,3 százalékos növekedésre, jövőre pedig továbbra is csupán másfél százalékos ütemre számít a Kopint-Tárki Zrt. - derül ki a cég legújabb prognózisából. A kutatók szerint idén átlagosan 1,6 százalék lesz a pénzromlás üteme (a korábban prognosztizált 2,8 százalék helyett), majd jövőre 2,8 százalék következhet (itt nem volt változás).

A kutatók szerint a GDP 3 százalék alatti hiánya továbbra sincs veszélyben: idén 2,8, jövőre pedig 2,9 százalék lehet a deficit. Az ipar jövőre találhat magára: az idei félszázalékos bővülés után 2014-ben 2,5 százalék következhet ( az előző prognózis még csupán 1,5 százalékot várt). A lassan élénkülő konjunktúra hatására árnyalatnyit javulhat a munkaügyi helyzet: mindkét évben 11 százalék alatt (10,9 százalékon) lehet a munkanélküliségi ráta.

Horvátország lehet az új uniós válságállam, ahol 2008 óta nem bővült a GDP. Ennek belső szerkezeti okai vannak: a balkáni háborúból a gazdaság nem tudott "visszaépülni", nagy maradt az állam súlya, egy szektort sikerült privatizáni: a bankszektort, ez viszont a válságban visszaütött, magas a lakossági devizaadósság állománya - mondta Vakhal Péter tudományos munkatárs. A horvát gazdaság legfeljebb a bázishatás miatt nőhet 2013-2014-ben

A visegrádi államokban tovább csökkentek az állampapírpiaci hozamok. Ez a folyamat a régió egészében érezhető, ám már a végéhez közelít. Eközben 2013 új jelensége, hogy megszűnt a régiós devizák (lengyeel zloty, cseh korona és magyar forint) együttes árfolyammozgása - állapította meg a kutató.

A magyar gazdaság kilátásai most különösen bizonytalanok, sok a pozitív és a negatív kockázat egyaránt. Ha a mezőgazdaság nagyon jó lesz idén (a 10 százalékos bővülés helyett összejön a 20 százalékos ütem), akár 0,5 százalékkal is nőhet a GDP idén, ezzel együtt alapesetben 0,3 százalékot várunk - jelentette ki Palócz Éva vezérigazgató.

A beruházások az év további részében is csökkenhetnek, 2013-ben összességében 3,5 százalék lehet a mínusz, majd jövőre stagnálás következhet. Bár idén 2,5 százalékkal bővülhetnek a lakossági nettó keresetek, annak nagy részét elviszi a devizahitelek törlesztése és az erősödő megtakarítási hajlandóság, így csak minimális mértékben nőhet a fogyasztási kedv.