Orbán: a magyar tudomány jövője politikai ügy

A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői megnyitóján Budapesten.
MTI, 2016. május 2. hétfő, 12:59

Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét - mondta a kormányfő, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett. Orbán szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy - hangsúlyozta. Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.

A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint nyílt és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely valójában - más célok mellett - az agyelszívást is szolgálja. Tőlünk nyugatra, sőt lassan keletre is, olyan kutatási feltételeket teremtettek, amik mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. Az akadémia és a kormány ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődött bele, és nem kíván a jövőben sem - mondta Orbán.

Orbán köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott. A kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás - mondta a miniszterelnök.

Magyarország 2008-ban pénzügyileg összeomlott, és - noha mára visszafizette IMF-hiteleit - államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe véve a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható - jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.

Orbán közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyeztek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.

Orbán üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.

Lovász: az oktatáson múlik, hogy kiváló kutatóink legyenek

A híd az alap- és az alkalmazott kutatások között nagy mértékben oktatási kérdés. Olyan kutatói utánpótlásra van szükség, amely világszínvonalú tudást képvisel a saját területén, és nyitott más területek problémái és gondolkodásmódja irányában is - mondta köszöntő beszédében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hétfőn, a 187. MTA-közgyűlésen.

Lovász László kiemelte: az oktatáson múlik, hogy kiváló kutatóink legyenek, ezért fontos az oktatás módszertanának kutatása. A nyitottságra felkészítést nem elég az egyetemen elkezdeni, az általános iskolától kezdve kell megtanítani a fiatalokat, hogy meglássák az összefüggéseket, együtt tudjanak működni más gondolkodásmódú társaikkal, tudjanak önerőből is új tudást szerezni, valamint saját gondolataikat kommunikálni.

"A tudomány egyik legfontosabb kihívása, hogy ezt milyen pedagógiai és szakmai módszerekkel lehet elérni" - szögezte le az MTA elnöke. Mint fogalmazott, a tudományos kutatások egyik formája, az alapkutatás eredményei megjósolhatatlanok, akár évtizedeket is igénybe vehet egy téma kutatása, a tudományos munkát a tudósok kíváncsisága és szenvedélye hajtja. Ezzel szemben - folytatta - az alkalmazott, felülről megrendelt kutatásokat külső elvárások motiválják, a külvilág gyors választ vár a megfogalmazott problémákra, például az egészség, az éghajlatváltozás, az autók tervezése tekintetében.

"Az alapkutatások jelentősége talán kevésbé nyilvánvaló, de hatalmas hatással vannak mindennapi életünkre" - mondta. Az elnök kiemelten fontosnak nevezte, hogy miként lehet e két kutatási formát, ezen keresztül a tudományt és a gyakorlatot jobban összekötni. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a tudósok kíváncsisága nélkül nem lehet elérni igazi tudományos sikert.

Elhangzott, hogy az Akadémia által megfogalmazott három nagy kutatási program is csak az alapkutatásokat az alkalmazott kutatásokkal ötvöző módszerek segítségével lehet sikeres. Az oktatási módszertani programok már elindultak, az agrár innovációs kutatások továbbfejlesztésére kormányhatározat van, a martonvásári központ fejlesztése megkezdődött, a víztudományi programot megnyitó ülésszak pedig a jövő hétfőn lesz, Áder János köztársasági elnök részvételével.

Az Akadémia helyzete különleges

Lovász László kitért az Akadémia nemzetközi kapcsolataira, amelyek lehetőséget adnak felmérni, hol vagyunk lemaradva, hol kell jobban dolgoznunk, hogy a nemzetközi versenyben megálljuk a helyünket. Hozzátette: az Akadémia helyzete attól különleges, hogy a kutatóintézetek hálózatának gazdájaként hatékonyan meg tud szervezni együttműködéseket, interdiszciplináris kutatásokat.

"A 365 akadémikus és 15 ezer köztestületi tag közössége az ország minden egyetemét és kutatóintézetét el tudja érni, be tudja vonni fontos kutatásokba, a magyar kutatási eredményeket hitelesen tudja a társadalomnak kommunikálni és ezzel annak támogatását megszerezni. És attól is különleges az MTA, hogy 190 éve során kivívott nemzetközi és nemzeti elismertséget élvez" - jegyezte meg az elnök.

A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közgyűlésén jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A részt vevők egyperces néma felállással emlékeztek meg az Akadémia elmúlt egy évben elhunyt rendes, külső és tiszteleti tagjairól

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Daniel Dakota, 2016.05.02 15:09

@RealMan: Nem bántsd már Lovász Lászlót, egy kiváló tudós.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2016.05.02 13:51

Ezt az embert senki ne vegye komolyan. Fröcsög a szájából a tömény hazugság. Szónokolj Londonban a "Szónokok sarkán", ( vigyázz, az angol királynőt ne bántsd meg ) talán valaki meghallgat. Vagy menj vissza az elmeklinikára, ahonnan gyerekkorodban kiengedtek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html