A korrupcióval gyanúsított magyar tisztviselők kitiltása az USA-ból úgy csapódott le a nemzetközi közvéleményben, hogy Magyarországon intézményesített korrupció folyik, ám a kormány nem ennek megfelelően kezelte a botrányt. Ez a budapesti vezetés nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett - idézi az Orbán-kormány magyar bírálóinak véleményét a bne hírportálon megjelent cikkében Kester Eddy, a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó szerzője.

A kormányzó párt ugyan 45 százalékos szavazati aránnyal nyert az áprilisi parlamenti választáson, ami bebetonozta a hatalomba, ám az elmúlt napokban - a kiéleződött amerikai-magyar ellentét és a internetadó terve miatt - felerősödött a hatalom bírálata és az elégedetlenség tömegtüntetésekben öltött testet. Mindez megrázta Orbánt és a Fideszt is - a kormány ellenfelei abban bíznak, hogy a miniszterelnököt vallásos áhítattal támogató tömegek hite meggyengül.

Mindent átitató korrupció

Magyarország esetén nem általában beszélhetünk a korrupciós jelenségekről, amelyek tipikusnak tekinthetők a kelet-közép-európai régióban - idézi a cikk Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki a napokban beszélt külföldi újságírókkal. Nem csupán a kormány helyi ellenfelei, hanem a nemzetközi politika legnagyobb szereplői, így az Egyesült Államok is arra hívják fel a figyelmet, hogy az egész kormányzást áthatja a korrupció.

Sokkal diplomatikusabban, de erre célzott Andre Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője is, akit Eddy arról kérdezett: mit értett az alatt, hogy megszakadhat az együttműködés Washington és Budapest között. Magyarország korábban, a demokratikus és piacgazdasági átalakulás idején a régió élen járó országa volt. Ehhez a nagy várakozásokat keltő helyzethez képest túl gyorsan válik olyan állammá, ahol gyengül a jog uralma, ahol támadásokat intéznek a civil társadalommal szemben, ahol hiányzik a folyamatok átláthatósága. E tendenciák gyors megerősödése nyomán jelezte az ügyvivő, hogy aggódnak Magyarországért, az USA egyik értékes szövetségeséért.

Paks és Ukrajna

Az ügyvivő példaként említette a paksi erőmű bővítéséről hamarjában megkötött megállapodást Oroszországgal. Hogyan született erről a döntés? Volt nyílt tender a reaktorok szállítójának kiválasztására? Átlátható volt a döntés meghozatala? - tette fel a szónoki kérdéseket, hozzátéve, hogy ez az ügy is visszavisz ahhoz az általános politikai-gazdasági környezethez, amelyben virágozni tud a korrupció.

Emellett elismételte azt a korábbi kifogásukat is, amely szerint a magyar kormány rosszkor nyitotta ki az Ukrajnában élő magyar kisebbségek autonómiájának ügyét. Az Ukrajna ellen indított orosz agresszió idején nincs helye az ilyen kérdések felvetésének, nem helyénvaló, ha egy kormány nyíltan bírálja európai uniós partnereit azért a politikájáért, amelyet az EU-tagállamok együtt fogadtak el.

Nem voltak titkos akciók

Budapest élénken igyekszik bizonyítani, hogy fellép a korrupció ellen és a kormány képviselői - köztük maga a miniszterelnök is - újra és újra elismétlik, hogy készek vizsgálatot indítani a nemzetközi botrányban érintett személyek ellen is, ha Washington elárulja kikről van szó és bemutatja bizonyítékait.

Goodfriend azonban megerősítette a bne cikkírójának, hogy már október 6-án világossá tette: sem neveket, sem bizonyítékokat nem adnak át.  Ekkor jelezte először a külügyminisztériumnak, hogy kitiltottak az USA-ból hat személyt. A vízumügyeket a törvényi előírásoknak megfelelően bizalmasan kezelik. Emellett elismételte azt is, hogy minden információ, amely alapján döntöttek, nyilvánosan rendelkezésére áll bárkinek. Ez most megerősítette azzal, hogy hozzátette: semmit sem szereztek be titkosszolgálati eszközök használatával.

Merre van a jó irány?

Az amerikai kitiltási ügy kirobbanása óta Orbán kormányfő politikai csapdában vergődik. Feltételezhetően közeli politikai szövetségesei is érintettek a korrupciós ügyekben, ezért politikai öngyilkosság lenne a részéről, ha nyilvánosságra hozná a neveket vagy valódi vizsgálatot indítana az ügy felderítése érdekében - magyarázta Boros Tamás, a Policy Solution igazgatója.

A Fidesz vezető politikusai és a kormánypárti média persze ellentámadást indított, azzal vádolva Washingtont, hogy hamis vádaskodással el akarja mozdítani a hatalomból Orbánt. Ez azonban a kommunikációs stratégiájuk megszokott eleme - emlékeztet Boros. Egy olyan országban azonban, ahol a lakosság 65 százaléka támogatja az uniós és az euroatlanti integrációt, ez a politika kockázatos. Orbán meglehetősen veszélyes utat választ, ha kitart emellett.