Az Európai Unió azzal vádolja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy az autokratikus hatalomgyakorlás irányába viszi el országát - kezdi az EU és Magyarország közti állandósult feszültség okainak bemutatását célzó videointerjúját a The Economist hetilap internetes portálja. Vendeline von Bredow, a lap kelet-közép-európai tudósítója a nézeteltérések forrását az új alaptörvény elfogadásában látja. Az Orbán-kormány megválasztása után 600 új jogszabályt fogadott el és sok egyéb változtatást vitt véghez, de az EU központjában és az USA-ban az új alkotmány indította be a riadójelzéseket, ennek életbe lépése óta van ütköző pályán Budapest és Brüsszel.

A kormányzó Fidesz és hívei azzal érvelnek, hogy elődeik teljes kudarca nyomán szerezhettek kétharmados többséget a 2010-es választáson. Ők csupán élnek a többséggel, azaz szabályszerűen üzemeltetik a demokráciát. Emellett szerintük Magyarországon sosem ment végbe igazi átmenet, aminek legjobb szimbóluma az volt, hogy az új alaptörvény elfogadása előtt az 1949-es alkotmány módosított változata volt érvényben. A médiában és az igazságszolgáltatásban a rendszerváltás előtti régi gárda emberei tevékenykedtek. Orbán úgy értelmezte 2010-es földindulásszerű győzelmét, hogy egyszer az életben adódik ilyen lehetőség a radikális változtatásra, és ennek megfelelően cselekedett - írja le az elmúlt három évet a külföldi megfigyelő nézőpontjából von Bredow.

Holnap győzne

Ha holnap lennének Magyarországon az országgyűlési választások, akkor Orbán Viktor nyerne. A kétharmados többséget ugyan valószínűleg elvesztené, mert nem olyan népszerű, mint négy éve, de újraválasztanák - mondja az Economist tudósítója. A kormányfő támogatottságát elkoptatta zavaros gazdaságpolitikája, az egymást követően bevezetett új adók miatt bizonytalanná vált szabályozási környezet, ami a külföldi tőkebeáramlás visszaeséséhez vezetett. Ez közvetve nagy gondot okoz sok magyarnak.

Ha hatalomban marad, tovább folytathatja az EU-val vívott csatáját. Ezt von Bredow is egy game-nek, meccsnek látja, amelyben a magyar kormány kettőt lép előre, majd egyet hátra. Van olyan terület, amelyen még ennyit sem kell tennie: az EU kifogásolja, hogy a Fidesz minden intézmény kulcspozícióiba a párthoz közeli embereket nevez ki, ami az alkotmánybíróságtól kezdve a jogszolgáltatáson át az oktatásig igaz. Ezen semmit sem változtattak.

Oldják meg maguk

A tudósító szerint az EU akkor gyakorolhatna az eddiginél nagyobb nyomást Orbánra, ha Magyarország még kívül lenne az unión. Ebben az esetben a felvétel, és az azzal járó előnyök elérésnek lebegtetésével jobb belátásra bírhatná a magyar kormányt. Enélkül legfeljebb az uniós szavazati jog felfüggesztésre jöhet szóba végső eszközként, ám ezt Brüsszel túl radikális lehetőségnek tartja.

Az európai vezetőknek számolniuk kell a szélsőséges, Európa- és bevándorlóellenes, a külföldiekkel szemben ellenséges Jobbikkal, amely azzal párhuzamosan erősödik, ahogy a magyarok a külvilág ellen fordulnak. A budapesti vezető körök ezért úgy látják, hogy az EU fenyegetni fogja Magyarországot a keményebb szankciókkal, de nem fog ilyeneket alkalmazni - jellemzi a helyzetet von Bredow.

Az ebből adódó végkövetkeztetés, hogy a helyzetet a magyaroknak maguknak kell megoldaniuk. Mintául Ausztria esete szolgálhat. Amikor ott bekerült a kormánykoalícióba a szélsőséges jobboldali párt, az EU támadásai csak dacosabbá tették az embereket. A "nehogy már beleszóljanak kit választunk meg" reakcióját váltották ki. Ugyanez előfordulhat Magyarországon is. Brüsszelnek ki kell centiznie, mekkora nyomást gyakorol. Biztosan nem mulasztják el újra és újra emlékeztetni Orbánt, hogy nem tehet meg mindent, amit akar.