Van a kormánynak programja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök -, az amit 2010-ben be is mutattam a parlamentnek és a választóknak. Azt fogjuk folytatni - szögezte le a miniszterelnök. "Hirtelen mellbe vágott az ön kérdése, hogy ebből mi a legfontosabb" - fogalmazott a miniszterelnök az Kossuth Rádióban péntek reggel. Kis gondolkodás után a teljes foglalkoztatást említette Orbán, ami szerinte azt jelenti, hogy szeretne a ciklus végére eljutni oda, hogy az aki akar dolgozni, az találjon munkát. Ez nem jelenti azt, hogy olyan munkát fog végezni, amit szeretne, de tud dolgozni. A következő években marad a közmunka - jelentette ki.

Szeretnénk, ha lehetne egy számjegyű (9 százalékos) szja a jelenlegi 16 százalék helyett, ehhez 4-6 százalékos gazdasági növekedés kell Magyarországon - fogalmazott. Orbán szerint jelenleg a magyar gazdaság 2-4 százalékos növekedési sávban van, így nem elérhetetlen a 4-6 százalékos sáv sem - igaz ez kemény munka lesz.

Amíg mi kormányzunk, maradnak szektoradók - felelt egy másik kérdésre. A kormány a méltányos közteherviselés híve, ezért azoknál a cégeknél, ahol magas a profit - a bank-, az energia-, a telekom-, és a médiaszektor - több adót kell fizetniük - fogalmazott a miniszterelnök.

A reklámadó bevezetéshez szükséges háttérszámítások megtörténtek, az egyeztetések 2013 második felében lezajlottak mondta a reklámadóval kapcsolatban a miniszterelnök. A tervek szerint 9-10 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe. Nem költségvetési kényszer miatt van szükség a reklámadóra - hanem így igazságos a magas profit miatt - tette hozzá. Orbán szerint senki nem szeret adót fizetni, ezért voltak a tiltakozások jobb és baloldalról egyaránt.

Háttérszámítást, tanulmányt a szakmai szervezetek nem láttak

A Magyar Reklámszövetség a reklámadó elfogadása után közleményében arról írt, hogy a médiacégekre kivetett sarcot társadalmi egyeztetés nélkül, kivételes sürgősséggel, az adó valós, érvekkel alátámasztható céljának megnevezése nélkül fogadta el a parlament, ennek hatása pedig szerintük beláthatatlan következményekkel jár a teljes kommunikációs iparágra. A reklámszövetség tudatta: a szakmai szervezetek nem ismernek olyan felmérést, amely a reklámadó pozitív gazdasági hatását támasztaná alá. Az általuk ismert, neves közgazdászok által készített tanulmányok ennek az ellenkezőjét, nem utolsósorban a reklámadó inflációnövelő hatását emelik ki. Az árak emelkedése azonban csak az egyik hatás, amelyet a fogyasztók közvetlenül is érzékelni fognak - a reklám drágulása a hirdetők oldalán azt eredményezheti, hogy kevesebb pénz jut majd a kultúra támogatására, társadalmi célú tevékenységekre - hívta fel a figyelmet a szövetség.