Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista szemléletet képvisel - mondta Orbán Viktor. Az euroszkeptikus politika élesen szemben állna az ország ezeréves történelmi hagyományával. Orbán ehelyett eurorealistaként jellemezte Magyarországot, amely nem kíván csatlakozni azokhoz az államokhoz, amelyek szerint minden rendben van a kontinensen. Szervezet szociológiai közhely, hogy a bürokrácia növekedni akar - ez alól nem kivétel a brüsszeli apparátus sem, nem véletlen, hogy Angela Merkel német kancellár is tett egy célzást az elmúlt hetekben arra, hogy vissza lehet vonni jogköröket az EU-tól, a holland kormány pedig megvizsgálja, hogyan alakíthatná újra ezt a viszonyt az EU-val.

A kormány megítélése szerint változtatni kell azon, hogy az ország exportja 80-85 százalékban az unióba irányul, mivel a világgazdaság növekedésének súlypontja Európán kívülre helyeződött. Ha azonban irányt akarunk váltani, akkor látnunk kell, hogy Magyarország versenytársai jövőben a feltörekvő országok, ezen belül elsősorban az ázsiai gazdaságok lesznek. Ez volt a kiindulópontja azoknak az átalakításoknak, amelyeket 2010-ben elkezdtek. Nem hirdettek forradalmat szögezte le Orbán, pedig a kétharmados többség alapján ezt is megtehették volna, hanem Magyarország teljes átalakításáról beszéltek, ami átszervezésekkel jár.

Hazudós vesztesek

Az átszervezéseknek mindig vannak nyertesei és vesztesei - ez is szervezetszociológiai közhely. A vesztesek, például azok, akiknek a korábbinál több adót kell fizetniük, akik a monopolhelyzetükből fakadó extraprofitot nem tehetik zsebre - határozta meg ezt a csoportot a kormányfő - hallatják a hangjukat. Ez rendeben is van egy demokráciában. Orbán szerint azonban céljuk az elvesztett pozícióik visszaszerzése - ez az érdekük, ezért hazudnak, ám persze ehhez is joguk van.

Liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni - vezette elő következő tézisét a miniszterelnök. Ez a felismerés volt az egyik oka az új alaptörvény elkészítésének, ugyanis szerintük a liberális alapra épülő alkotmány vereségre ítéli azokat az országokat, amelyek ilyennel rendelkeznek. A liberalizmus, mindent az egyéni érdekre, jogokra vezet vissza, míg a magyar alkotmány egyensúlyt keres az egyén és a közösségek, a család, a nemzet, a kereszténység érdekei között.

Ezt a törekvést visszaigazolta az alaptörvény elfogadása előtti konzultáció, amelyben tucatnyi kérdésben nyilváníthattak véleményt az állampolgárok, egymillióan meg is tették ezt. Ez a konzultáció erősíti az alaptörvény legitimációját egy népszavazással szemben, amelyen az emberek csak igent vagy nemet mondhatnak a részletesebb véleménynyilvánítás helyett.

Életképtelen nyugati modell

Magyarország régi receptje, hogy igyekszik lemásolni a nyugati gazdasági rendszert, mondván, hogy az működik. Ezzel próbálkozott a rendszerváltás után is. A nyugati gazdaságpolitika kétségtelenül óriási sikereket ért a második világháború után, ám mostanra világossá vált, hogy önmaga fenntartására is képtelen, ezért Magyarország nem követheti a mintáját. Jobbat kell létrehoznia. Ez fejeződik ki abban, hogy a kormány elvetve a nyugati jóléti társadalom modelljét meghirdette a munkalapú társadalom felépítését.

Ezt kemény szabályokkal támasztották alá. Például a munkanélküli segély csak három hónapig jár, ezt követően közmunkát kínálnak az embereknek. Ha ezt nem fogadják el, akkor semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak. Egy másik példa: a családi pótlékot megvonják azoktól, akik nem küldik iskolába a gyerekeiket. Más szóval az állam mindenkitől elvárja, hogy valamilyen munkát vagy tanulást végezzen cserébe az adófizetők pénzéért. Orbán Viktor szerint ennek köszönhető, hogy a kormányváltás előtti 1,8 millióval szemben ma négymillióan fizetnek adót Magyarországon (ha a közmunkások közfinanszírozott béréből levont közterheket, az állam egyik zsebéből a másikba áttett pénzt is ideszámítjuk - a szerk.).

Kis ország kis munkahelyteremtés

Az Egyesült Államok részben grandiózus infrastrukturális beruházásokkal ad lendületet gazdaságának és teremt munkahelyeket, ám az eladósodott európai országok, köztük Magyarország, amelyek ráadásul három százalékban limitálták költségvetési hiányukat, ez csak nagyon korlátozottan tehetik meg. A magyar kormány válasza erre a miniszterelnök szerint az, hogy kicsi, az önkormányzatok igényeihez igazodó közmunkarendszert indított.

Ezzel szemben az a szokásos ellenérv, hogy az innovációt ösztönző gazdaságpolitikával fel kell pörgetni a növekedést, ami majd munkahelyeket teremt. Ez jól mutat papíron, de nem működik - ezért kellett a magyar kormánynak más utat választania. Ezt nevezik bírálói unortodox gazdaságpolitikának, ám Orbán Viktor szerint inkább innovatívnak kellene hívni. Nem tagadja a magántulajdont, a piaci logikát, de felismeri, hogy ez kevés, ezért kiegészíti azt más elemekkel.

Jól állunk!

Ostobaságnak tartja a miniszterelnök, hogy Magyarországnak valamelyik más ország, a svédek vagy a britek példáját kellene követni. Aki ilyet mond, az nem veszi figyelembe a mintának szánt gazdaság és a magyar valóság közti hatalmas különbséget. Az eurózónába tartozó országok gazdasági viszonyai elkerülhetetlenül közelednek egymáshoz, hiszen a közös pénz, monetáris politika kikényszeríti a közös költségvetési politikát, előbb-utóbb az adórendszerek harmonizálását, az a tagországok gazdaságpolitikájának szoros összehangolását. Azok az uniós tagállamok viszont, amelyek kívül vannak ezen az övezeten, hadd kövessék saját útjukat!

Orbán Viktor szerint a magyar gazdasági mutatók alapján kijelenthető, hogy az átalakítás, az új gazdaságpolitika sikeres. Az államadósság csökken, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a költségvetési hiány tartósan a GDP három százaléka alatt marad, az infláció negyvenéves mélyponton van, a növekedés idén valamivel 0,5 százalék felett lehet, jövőre pedig 2,0 százalékra gyorsulhat. A kormányfő úgy látja, hogy Magyarország, miután az elmúlt 7-8 évben lemaradt a régiós országok mögött, a következő években ismét éllovas lehet.