A kormány a mai ülésén áttekintette az euróválság következtében kialakult helyzetet - mondta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő.

A kormány azzal foglalkozott, mit kell elvégeznie ősszel. Ennek a munkatervnek meghatározó része, hogy az euróválság újbóli fellángolásával kell szembesülnünk. Ez súlyos kihívás Magyarország számára - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülést követő tájékoztatón, amelynek témája az euróválságra adott magyar válasz volt.

Kapcsolódó

Ezt kapják a devizahitelesek

Egyetértés van, hogy a devizahitelesek helyzetét könnyíteni kell - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogyan jutottunk el a támogatott forinthitelektől a kockázatos devizahitelekig - a dokumentumban megnevezik majd a felelősöket.

Olyan bizottságot állít fel továbbá a kormány, amely a bankok költségszámítási módszereit vizsgálja. Ebbe az otthonvédelmi bizottságba bevonják a PSZÁF és az MNB képviselőit is. Nem annyival növekszik a törlesztő, mint amennyit az árfolyamváltozás indokolna. Megvizsgáljuk, valóban igaz-e, hogy a bankok visszaélnek erőfölényekkel, ez mennyire rendszerszerű, bevett gyakorlat-e. Nem hagyjuk, hogy ilyen banki spekulációk még nehezebb helyzetbe sodorják az embereket - fogalmazott.

Akik igénybe veszik az árfolyamgát lehetőségét, azok számára 2015 után sem lesz 15 százaléknál nagyobb a törlesztőrészlet növekedése - az erről szóló kormányrendeletet ma fogadták el. A jövőben a Fészekrakó-programban résztvevők is élhetnek az árfolyamgát lehetőségével, a kormány elhárítja a jogi akadályokat - mondta Orbán.

Arra a felvetésre, hogy a devizahitelek kamatai indokolatlanul magasak idehaza, és ezzel kvázi a bankadónak megfelelő bevételre tesznek szert a hitelintézetek, Orbán azt mondta: ha azt tapasztaljuk, hogy megkísérlik áthárítani a bankadót, a kormány fellép - ezt tettük eddig és ezt tettük ezután is.

Ősszel jön a költségvetési kiigazítás

További intézkedésre is szükség lesz ősszel, hogy a magyar gazdaság tovább távolodhasson a veszélyzónától. Az államadósságot tovább kell csökkenteni, ehhez komoly döntéseket kell hozni - fogalmazott Orbán.

Arra az újságírói kérdésre, hogy felülvizsgálják-e a növekedési prognózist és ennek kapcsán milyen bevételnövelő és kiadáscsökkentési lépések történnek majd, Orbán is hangsúlyozta: kormány tartja magát ahhoz, hogy 3 százalék alatt lesz a hiány és csökkentik az államadósságot, "akármi potyogjon is az égből". Nem szabad visszasodródni a görög útra - mondta Orbán. Aláhúzta: nem adják fel azt a célt, hogy Európa legvonzóbb, arányos adórendszerét teremtsék meg.

Az önkormányzati adósság kérdésében is előre fogunk lépni az ősszel, a megyei önkormányzatok terén már egyetértésre jutottunk - fogalmazott.

Hozzátette: nem az előrejelzéseinket kell módosítani, hanem igazodni kell a valósághoz. A tervezett 3 százaléknál lassabb, 2 százalékra becsülhető gazdasági növekedés miatt nyilvánvalóan keletkezik legalább 100 milliárd forint hiány a büdzsében, a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt pedig a költségvetésnek további kiadásai keletkeznek.

A rögzített hiány tartása további kiadási és bevételi intézkedéseket követel, ezekről is fogunk beszélni az évadnyitó frakcióülésen. Részletekbe nem mennék bele, de komoly bürokráciacsökkentésre lehet számítani - fogalmazott Orbán. A szeptember 7-9-i frakcióülésen a kormánynak dűlőre kell jutni az intézkedések tekintetében a képviselőkkel, támogatást kell kapni tőlük, addig nincs értelme arról beszélni, hogy mihez - mondta a kormányfő.

Gyors értékelés - A szerk.

A piacok és a befektetők számára mindenképp pozitív üzenet az, hogy a kormány foggal-körömmel ragaszkodik a hiánycélhoz és az államadósság-csökkentéshez. Kérdés persze, hogy az őszi bejelentések milyen elemeket tartalmaznak majd, és hogy ezeket - illetve a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat - miként értékelik majd a piacok.

A devizahitelesek számára viszont egyelőre csak sovány vigaszt jelentenek a most bejelentett intézkedések. Az világos volt, hogy a jelenlegi költségvetési és gazdasági helyzetben olyan lépésre nem lehet számítani a kormány részéről, ami pénzbe is kerül.

A "ki volt a hibás" típusú bizottságokkal viszont már tele a padlás, ahogyan az is legfeljebb halvány reményt jelenthet az adósok számára, hogy megvizsgálják a bankok által felszámított díjakat.

Az árfolyamgát-konstrukció népszerűségét ugyanakkor növelheti a kormányrendelet. Miután a törlesztőrészletek emelkedésének limitálása a hitel futamidejének jelentős megnyújtásával járhat együtt, megoldást kell találni azok problémájára, akiknél ez az életkoruk miatt nem járható út.

Mi lesz a 2012-es egyenleggel?

Amint arról korábban beszámoltunk, a kormánynak arra kell választ találnia, hogy a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény miatt visszaeső adóbevételeket hogyan ellensúlyozza úgy, hogy tartja magát a hiánycélhoz. Piaci vélemények szerint idén várhatóan nem lesz nehéz tartani a költségvetési hiányt, noha 2011 egészében a GDP növekedési üteme valószínűleg egy százalékpont körüli mértékben elmarad a konvergenciaprogramban konzervatívan kalkulált 3,1, illetve a dinamikus modellben számolt 3,2 százaléktól. Ezt garantálja az egyszeri tételek okozta bevételi "sokk", valamint a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék végleges zárolása; legfeljebb annyi történhet, hogy a kormányzati szektor ESA-szemléletű GDP-arányos egyenlege az MNB legutóbbi prognózisában szereplő 2,8 százaléknál némileg kisebb, két százalék körüli lesz 2011-ben. Az igazi kérdés az, hogy mi lesz a 2012-es egyenleggel.

A kabinet kedden azt közölte, hogy a kormányfő hétfőn és kedden Pintér Sándor belügyminiszterrel, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott megbeszéléseket az euróválság Magyarországra gyakorolt hatásának kivédéséről, továbbá áttekintették az elmúlt egy év kormányzati tevékenységét.