A tíz évvel ezelőtti európai uniós csatlakozás óriási lehetőségeket nyitott meg a volt szovjet blokkhoz tartozó kelet-közép-európai országok előtt, kezdve az emberek, az áruk és a tőke szabad mozgásától, ami lendületet adott a gazdasági növekedésnek, egészen addig, hogy áruik eljuthatnak a világ bármely tájára. Sok itt élő mégis úgy érzi, hogy országuk csupán leváltotta az oroszok erőszakos uralmát a rejtélyes EU befolyására.

Az Európai Unió népessége 74 millióval gyarapodott, amikor 2004-ben felvett három volt szovjet tagköztársaságot (a balti államokat) és hét volt szocialista országot - emlékeztet az AP hírügynökség tudósítása, amit a Washington Post közöl. Lengyelországban galoppozó növekedést hozott a belépést követő évtized, még a pénzügyi válság sem rendítette meg az országot, amikor egész Európa a recesszióval küszködött.

Galoppozó lengyelek

A lengyel kormány összegző jelentése szerint a belépés nyomán felpörgött az export, az uniós forrásokból megújult a közlekedési és a közmű infrastruktúra, és rengetegen életek a külföldi tanulás és munkavállalás lehetőségével. A GDP 49 százalékkal ugrott meg 2004 óta, miközben az EU-é csak 11 százalékkal bővült.

Az európai uniós országokba irányuló lengyel export háromszorosára nőtt. A kivitel értéke tavaly elérte a 115 milliárd eurót. Emellett Varsó nagyra értékeli az ország biztonságának megerősödését. Ennek jelentőségét aláhúzza az elmúlt hónapokban kialakult hidegháborús feszültség a Nyugat és Oroszország között. Miközben Moszkva erőt mutat Ukrajnával és a volt szovjet tagköztársaságokkal szemben, a NATO demonstratív módon megerősítette jelenlétét a keleti peremén lévő Lengyelországban és balti országokban.

Csehország gazdaságára lényeges hatást gyakorolt az EU-tagság - fogalmaz David Marek, a Patria Finance befektetési bank vezető elemzője. Az export 130 százalékkal ugrott meg 2004 óta. Ugyanakkor Václav Klaus volt köztársasági elnök szovjet típusú diktatúrához hasonlította az EU-t. Szerinte a közösség szabályai minimális hatalmat adnak a kisebb tagországok kezébe szemen az olyan nagyokkal, mint Németország, Franciaország vagy akár Lengyelország. Utóbbi népessége egyedül akkora, mint a többi kilenc 2004-ben csatlakozott országé együtt.

Megzabolázhatatlan Orbán

Magyarország az uniós tagság legnagyobb haszonélvezői közé tartozik: nettó 24 milliárd euróra jogosult a 2007-2013-as uniós büdzséből, amiből állami fejlesztési projektjei költségeinek 97 százalékát fedezheti. Ugyanakkor az ország GDP-je csak kilenc százalékkal kúszott feljebb 2004 óta. A magyarok összességben a legkevésbé elégedett uniós polgárok közé tartoznak.

Brüsszelnek gondjai vannak Orbán Viktor miniszterelnök kordában tartásával, akinek kormányát azzal vádolják, hogy a demokratikus fékek és ellensúlyok gyengítésével elmozdult a nyugati típusú liberális demokráciától. Ugyanakkor sok magyar támogatja: jobboldali populista pártja újra kétharmados támogatást szerzett az egy hónappal ezelőtti választáson.

Eddig

Orbán gyakran panaszkodik arra, hogy az EU beleavatkozik a magyar ügyekbe, kezdve az új alkotmány tartalmától a média állami ellenőrzésén át a pálinkafőzés ügyéig. A kormányfő kijelentette: Magyarország nem lesz az unió "gyarmata".

Eddig azonban főként csak a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal fejezte ki azt kívánságát, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. A Jobbik politikusai uniós zászlót égettek a nyilvánosság előtt, a Munkáspárt pedig Oroszországgal, Kínával és a latin-amerikai országokkal fűzné szorosabbra az ország kapcsolatait, ettől remélve az export növekedését. Szerintük Magyarország tíz éve egy nála gazdagabb országok közösségéhez csatlakozott, illúzió volt azt hinni, hogy idejönnek és megváltoztatják a magyarok életét.