Az Oxfordot is megjárt, reformerként indult magyar miniszterelnök, Orbán Viktor az elmúlt négy évben a kiközösített kelet-közép-európai politikusok közé került. Nem alaptalanul: kormánya levezényelte az egyik legkomolyabb gazdasági és politikai visszalépést az egykori európai kommunista blokkban - kezdi a magyar kormányfő tevékenységét összefoglaló cikkét a Wall Street Journalban (WSJ) Dalibor Rohac, az amerikai Cato Institute közpolitikai kutatóintézet elemzője.

Magyarország rossz sajtója mögött nem csupán Orbán politikája áll. A "rosszindulatúan nacionalista" Jobbik is hozzátette ehhez a magáét, és ez a párt, amely 43 képviselővel van jelen a 386 fős parlamentben a választások nyomán várhatóan megőrzi befolyását. A közvélemény-kutatásokat a kormányzó Fidesz vezeti - írja a szerző Orbán gulyás autoritarianizmusa című cikkében.

Nosztalgia

A Jobbiknak sikerült felhígítania a rasszizmus elítélését az olyan kifejezésekkel, mint a "cigánybűnözés", amelyet ma minden további nélkül használnak politikusok és országos sajtóorgánumok. Ezért nem lehet felelőssé tenné Orbánt, mint ahogy azért sem, hogy Magyarországon rasszista militáns csoportok működnek: a Jobbik segítségével megalakult Magyar Gárdát betiltása után Új Magyar Gárda néven újjászervezték. Ez a csoport a romákat, köztük gyerekeket és terhes asszonyokat fenyegető felvonulásokat tartott.

A magyar miniszterelnök mégsem háríthatja el teljesen a felelősséget magától. Tartva attól, hogy szavazatokat veszít jobboldali táborában, nem konfrontálódik erőteljesen az extremista csoportokkal. Ehelyett támogatja az első világháború vége előtti világ, a történelmi Magyarország iránt érzett nosztalgiát, amelyre jellemző a szelektív emlékezet. Az ehhez vonzódó politikai közösség például hajlamos elfeledni, hogy az első zsidótörvényeket Magyarországon fogadták el 1938-ban.

Vétkek és ellenlépések

Rohac ezt követően felsorolja az Orbán-kormány sokszor bírált intézkedéseit: a fékek és ellensúlyok politikai rendszerének felszámolását, a média kormányzati ellenőrzés alá vonását, a politikai hirdetések korlátozását. A költségvetési hiány lefaragásához 2011-ben elkonfiskálták a magánnyugdíjpénztárak 14 milliárd dolláros vagyonát és ad-hoc adókat vetettek ki a pénzügyi, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorra.

Amikor a független költségvetési tanács bírálta a 2010-es költségvetést, Orbán megfosztotta a testületet jogköreitől. A jegybank 2011-es reformja keretében növelték a kormány befolyását az MNB felett.

Orbán euroszkeptikus retorikája, amely választóinak szól, nem alaptalan. Brüsszel lépései gyakran tolakodóak és nélkülözik a demokratikus felhatalmazást. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a magyar miniszterelnök a európai integráció hibáinak kiküszöbölésén munkálkodik. A győztes mindent visz elvének alárendelt politikája és a nacionalista eszmék iránti fogadókészsége sokkal többet árt Magyarország politikai és gazdasági jövőjének, mint amilyen kárt Brüsszel valaha okozhat - állítja a Cato Institute politikai elemzője.