Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Problémáktól is terhes időszak elé néz a közoktatás januártól - ismerte el Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár a járási szintű szervezeteit irányító tankerületi vezetők kinevezéséről és eskütételéről szóló sajtótájékoztatón. A politikus szerint mindebből a diákok és a szülők nem fognak semmit érzékelni. Hoffmann Rózsa azt a pénteki sajtóértesülést is elismerte, hogy 27 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból és 7 milliárdot zárolnak a felsőoktatási intézményeknél, valamint a keretszámok csökkenése is valószínűsíthető például a természettudományi és műszaki területeken. Mindez szerinte már korábban ismertté vált, - a kormányzati szándékot kinyilatkoztatták - miszerint a rendszernek minél hamarabb kell önfenntartóvá válnia.

A sajtótájékoztatón Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is hangsúlyozta, a köznevelési intézmények 2013. év eleji állami "átvételéig", illetve a Klebesberg Intézményfenntartó Központ (KIK) alá vonásáig a frissen kinevezett 198 tankerületi igazgatónak két fontos feladata van. Egyrészt az előttük álló két hónap alatt fel kell készülni az Országgyűlés előtt lévő - egyelőre még csak törvényjavaslatban foglaltak mentén történő átalakításra, másrészt a "nehézségek" ellenére is készen kell állniuk az irányítási feladatokra.

"Időben minden feláll majd" - ezt már korábban nyilatkozta Hoffmann Rózsa, mivel a héten többen, - még a kormányzati oldalt képviselő politikusok is - aggodalmukat fejezték ki a határidő szűkösségével kapcsolatban. Az intézményeket januártól átvevő KIK ugyanis annyira lassan halad a folyamat végrehajtásával, hogy veszélybe került az új rendszer január 1-jei elindítása - hangoztak az ellenvélemények. Orbán Viktor sajtóinformációk szerint ezért ukázba adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az átalakítás lezárásáig minden egyes kormányülésen adjon helyzetjelentést arról, hogyan halad a KIK a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő folyamat előkészítésével, a megtett lépésekről pedig folyamatosan referáljon a Miniszterelnökségnek.

A kormány a tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvényben rögzítette, hogy januártól az állam veszi át a közoktatási intézmények szakmai működtetését. Sokáig kérdéses volt, hogy az oktatáshoz kapcsolódó költségekkel - például a pedagógusok és szakmai dolgozók bérével együtt - az iskolaépületek fenntartása is állami kézbe kerül-e, áprilisban azonban úgy döntött a kormány, hogy az üzemeltetésért és a technikai dolgozók alkalmazásáért továbbra is az önkormányzatok feleljenek. Ez azonban - Hoffmann szerint olyan "pitiáner" kérdéseket is felvetett a tankerületi vezetők kinevezésével az aggályukat kifejezők között, mint például, hogy "mit csináljon egy polgármester, ha hatalmas áramszámlát kap, mert az iskolaigazgató éjjel-nappal égeti a villanyt az épületben? Hogy lesz az igazgató felelősségre vonva?".

Tarthatatlan ugyanis, hogy az önkormányzatnak kell "kifizetnie a cechet" úgy, hogy közben semmilyen beleszólása nincs az ottani tevékenységbe, az igazgató ugyanis nem önkormányzati, hanem állami alkalmazott lesz. Hoffmann Rózsa erre úgy reagált, hogy a felelőtlen intézményvezetők "természetesen nem maradnak a helyükön". Az átadás-átvétel folyamatát nehezíti, hogy a költségvetés bizonytalanságai miatt az eredeti áprilisi időpontról két újabb módosítás után november közepére tolták ki a határidőt, ameddig a településeknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e az iskolák üzemeltetését, vagy sem. Vagyis az állami intézményfenntartónak úgy kell lebonyolítania a januártól esedékes átállást, hogy még most sincs adata arról, hány iskola és milyen formában lesz majd a rendszerben.