Orbán Viktor a magyar nagykövetek előtt tartott külügyminisztériumi beszédében jelentette be még március 9-én, hogy 2016-os költségvetést már a nyári szünet előtt, vagyis praktikusan júliusig elfogadhatja a parlament. A miniszterelnök akkor még arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsében a korai időpont miatt csak egyfajta tól-ig számok szerepelnének. Azóta viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium rálépett a gázra: a Napi.hu-nak adott válaszokból kiderül ugyanis, hogy nem csak egy patyomkin-költségvetés kerül a parlament elé, hanem a teljes, ezer oldalas anyag a fejezeti kötetekkel együtt.

Az ezzel kapcsolatos első hivatalos tennivalón az NGM már múlt pénteken túl is lépett - nyilvánosságra hozta a tervezési köriratot. Igaz, a pár oldalas javaslat nem szakított a Matolcsy György által meghonosított unortodox gyakorlattal: a tervezési köriratban egy szám sem szerepel, vagyis egyelőre nem tudni, milyen inflációval és euróárfolyammal kell a tárcáknak a 2016-os kiadásaikat megtervezni.

Az NGM lapunknak küldött válaszai szerint a "mivel komoly gazdaságpolitikai jelentősége és információtartalma van a kormány által előre jelzett makropályának, így azt kiszámítható módon, a piac minden szereplője és a közvélemény által egy időben megismerhetően, a Konvergencia Programban és a költségvetési törvényjavaslatban hozza a kormány nyilvánosságra, a sok éves gyakorlatnak megfelelően." A konvergenciaprogram aktualizált változatát szintén április végéig kell az Európai Bizottságnak benyújtani - így a költségvetési alappálya is ekkor válhat közismertté.

Sehol nincsenek a költségvetés alapjai

Nem csak a makropályája nem ismert még, de a költségvetést megalapozó törvények sem kerülnek nyilvánosságra a büdzsé benyújtásáig. Az NGM felhívta a figyelmünket arra, hogy a költségvetés és az adótörvények egyidejű benyújtása nem feltételezi automatikusan egymást, mi több, nincs ilyen tartalmú jogszabályi előírás sem. A következő évi adócsomag a tervek szerint - a szokásoknak megfelelően - tehát csak ősszel kerülhet az Országgyűlés elé.

Ez utóbbi több szempontból is aggályos lehet, hisz a 2016-os költségvetés korai benyújtásának egyik feltételezett oka épp az volt a szakmai vélemények szerint, hogy a kormány így demonstrálná elkötelezettségét a bankadó csökkentése mellett - ehhez képest épp az adótörvényeket hagynák egyelőre homályban. Az NGM szándékai szerint a költségvetés korai elfogadásával a kormány a kiszámíthatóságot és a stabilitást szeretné növelni a gazdasági várakozásokban, így legalábbis furcsa, hogy pont az adócsomag vitájára kell várni őszig.

Egyszer már megbukott a korai költségvetés

Az, hogy a költségvetés bevételi oldalát meghatározó adócsomag csak ősszel kerül a parlament elé - főleg olyan javaslatokkal, mint a tervezett adócsökkentés -, épp a korai költségvetési tervezést értelmét kérdőjelezi meg, hisz az adótörvények elfogadása után úgyis aktualizálni kell a javaslatot. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az NGM szerint még arról sem született döntés, hogy a költségvetést megalapozó egyéb törvényeket - amely további 200 oldal dokumentumot jelenthet - ősszel vagy már most a parlament elé terjesszék.

Az NGM-ben arra is felhívták a figyelmet, hogy nem (teljesen) szokatlan a korai költségvetés, 2012-ben volt már erre példa. Más kérdés, hogy a 2012 májusában beterjesztett 2013-as büdzsé tervezetét végül csak hosszas pihentetés után, december utolsó napjaiban fogadta el parlament. Erre ráadásul azt követően került sor, hogy az elfogadás előtti utolsó pillanatban a kormány 500 milliárdos módosítást vezetett át a fél évig a parlament előtt fekvő törvényjavaslaton.