A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A 2010-es kormányváltás óta mintegy 500 milliárd forintról döntött a kabinet egyszerű kormány határozatokban. Ekkora összeg volt ugyanis az úgynevezett általános tartalék, vagy újabb nevén "rendkívüli kormányzati intézkedésekre" szolgáló tartalék.

Ezt a pénzt elvileg a törvény szerint az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására kell/lehet felhasználni. Azaz ez egy igazán szabad kassza, amelyből a rossz költségvetés tervezési lyukait, és a politikai célú kezdeményezéseket is lehet finanszírozni.

A Policy Agenda összesítése szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hoztak döntést egyetlen év alatt. Ez az összeg, összehasonlítva a 2006 januárja és 2010 májusa közötti időszak e célú kiadásaival, amikor összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon, akkor látható, hogy az Orbán-kormány előszeretettel osztogatott pénzt ebből a külön kasszából.

Elköltött milliárdok* (2010. június-2014. augusztus)
ÉvMilliárd forint
2010. VI-XII.97,2
2011. I-XII.93,7
2012. I-XII.102,3
2013. I-XII.124,8
2014. I-VIII.79,6
Összesen497,6
* kormányzati általános tartalék/rendkívüli kormányzati intézkedések
Forrás: Policy Agenda

A kabinetnek erről a pénzről a költségvetési zárszámadásban ugyan el kell számolnia, de vannak olyan döntések, amelyek nehezen nyomon követhetőek. Ilyen például a Miniszterelnökségnek a dologi kiadásaira fordított összeg, amely felhasználása nem átlátható.

A legtöbbet a rendőrség kapta

A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forint értékben. Ennek jelentős részét (55 milliárd forint) a rendőrség többletforrásaira fordították, amely azt is mutatja, hogy a költségvetés tervezésekor szándékosan vagy hibásan alultervezték az éves kiadásokat - véli a kutatók. Emiatt szükség volt arra, hogy a tartalékból kiegészítésre kerüljenek ezen elkölthető források.

A második helyezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (77,8 milliárd forint), amely összeg majdnem harmada sporttámogatásokra ment el. Ebből a 25 milliárd forintból jutott stadion-építésre, sportszövetségek támogatására is. Természetesen kérdéses, hogy ezek mennyire voltak rendkívüli kiadások, mégha jogilag nehezen is lennének támadhatóak.

A toplista harmadik helyén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 58 milliárd forinttal, amely jelentős része, egyetlen tétel még 2010 decemberéből egy 20 milliárd forintos MFB-tőkeemelés.

Saját magának adott a legtöbbet a kormány

Kiszámítható költségvetési tervezés esetén nincsen szükség jelentős többletforrásokra ahhoz, hogy a kormányzat képes legyen a működését finanszírozni. Ezzel szemben 2010 óta a Policy Agenda számításai szerint a rendkívüli kormányzati tartalékból 218 milliárd forintot költöttek el az állami gépezet működtetésére. Ráadásul amíg 2012-ben és 2013-ban is 60-60 milliárd forintot "töltöttek" a minisztériumokba, miközben mindkét évben zárolásokról lehetett olvasni - azaz ezen a témában látszólag kiszámíthatatlanság jellemezte a kormányzatot.

A kutaók szerint azért látszólagos volt a kiszámíthatatlanság, mert egyértelműen látszottak a pénzosztásban az abszolút központosított kormányzás jegyei. Amire politikai szempontból kellett a pénz - sport, kulturális intézmények, önkormányzati beruházások, állami vagyon bővítése - arra mindig talált a kormányzat forrást, miközben megszorításokat, elvonásokat hajtatott végre más területeken.