A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A 2010-es kormányváltás óta mintegy 500 milliárd forintról döntött a kabinet egyszerű kormány határozatokban. Ekkora összeg volt ugyanis az úgynevezett általános tartalék, vagy újabb nevén "rendkívüli kormányzati intézkedésekre" szolgáló tartalék.
Ezt a pénzt elvileg a törvény szerint az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására kell/lehet felhasználni. Azaz ez egy igazán szabad kassza, amelyből a rossz költségvetés tervezési lyukait, és a politikai célú kezdeményezéseket is lehet finanszírozni.
A Policy Agenda összesítése szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hoztak döntést egyetlen év alatt. Ez az összeg, összehasonlítva a 2006 januárja és 2010 májusa közötti időszak e célú kiadásaival, amikor összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon, akkor látható, hogy az Orbán-kormány előszeretettel osztogatott pénzt ebből a külön kasszából.
Év | Milliárd forint |
2010. VI-XII. | 97,2 |
2011. I-XII. | 93,7 |
2012. I-XII. | 102,3 |
2013. I-XII. | 124,8 |
2014. I-VIII. | 79,6 |
Összesen | 497,6 |
* kormányzati általános tartalék/rendkívüli kormányzati intézkedések | |
Forrás: Policy Agenda |
A kabinetnek erről a pénzről a költségvetési zárszámadásban ugyan el kell számolnia, de vannak olyan döntések, amelyek nehezen nyomon követhetőek. Ilyen például a Miniszterelnökségnek a dologi kiadásaira fordított összeg, amely felhasználása nem átlátható.
A legtöbbet a rendőrség kapta
A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forint értékben. Ennek jelentős részét (55 milliárd forint) a rendőrség többletforrásaira fordították, amely azt is mutatja, hogy a költségvetés tervezésekor szándékosan vagy hibásan alultervezték az éves kiadásokat - véli a kutatók. Emiatt szükség volt arra, hogy a tartalékból kiegészítésre kerüljenek ezen elkölthető források.
A második helyezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (77,8 milliárd forint), amely összeg majdnem harmada sporttámogatásokra ment el. Ebből a 25 milliárd forintból jutott stadion-építésre, sportszövetségek támogatására is. Természetesen kérdéses, hogy ezek mennyire voltak rendkívüli kiadások, mégha jogilag nehezen is lennének támadhatóak.
A toplista harmadik helyén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 58 milliárd forinttal, amely jelentős része, egyetlen tétel még 2010 decemberéből egy 20 milliárd forintos MFB-tőkeemelés.
Saját magának adott a legtöbbet a kormány
Kiszámítható költségvetési tervezés esetén nincsen szükség jelentős többletforrásokra ahhoz, hogy a kormányzat képes legyen a működését finanszírozni. Ezzel szemben 2010 óta a Policy Agenda számításai szerint a rendkívüli kormányzati tartalékból 218 milliárd forintot költöttek el az állami gépezet működtetésére. Ráadásul amíg 2012-ben és 2013-ban is 60-60 milliárd forintot "töltöttek" a minisztériumokba, miközben mindkét évben zárolásokról lehetett olvasni - azaz ezen a témában látszólag kiszámíthatatlanság jellemezte a kormányzatot.
A kutaók szerint azért látszólagos volt a kiszámíthatatlanság, mert egyértelműen látszottak a pénzosztásban az abszolút központosított kormányzás jegyei. Amire politikai szempontból kellett a pénz - sport, kulturális intézmények, önkormányzati beruházások, állami vagyon bővítése - arra mindig talált a kormányzat forrást, miközben megszorításokat, elvonásokat hajtatott végre más területeken.