BUX
40131

Óriási a káosz a trafikok körül

A friss számok alapján nőtt a legális dohányfogyasztás Magyarországon. A kormány állítólagos leszoktatási terve nem tűnik sikeresnek.

Szász Péter, 2016. március 22. kedd, 07:22

Bár a magyarországi dohányfogyasztás alakulásával kapcsolatban többféle adatsort közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezekben több olyan változó van, amely nehezíti a folyamatok megismerését.

A KSH minden hónapban közreadott kisker adatsorában vannak ugyan forgalmi adatok és szezonális, illetve naptárhatásról is megtisztított számok, ám ebben a dohány és az alkoholtermékek együttesen szerepelnek.A hivatal negyedévente kiadja a részletes bontását, amelyből kiderül, hogy mennyit költöttek az emberek dohánytermékekre. Ezt a dohány fogyasztói árával korrigálva, kiderül, hogyan változott a legális fogyasztás. Nem látszik azonban, hogy ezen belül mennyi volt a cigaretta és a finomra vágott dohány, illetve áttértek-e olcsóbb termékekre a fogyasztók.A NAV jövedéki statisztikája - amely a szabad forgalomba kerülő cigaretta és dohány mennyiségét adja meg - is egyfajta képet ad a keresletről, azonban a szállítások igencsak hektikusan alakulhatnak és olyan események is torzíthatnak, mint például az országos dohányboltellátó tavaly novemberi indulása.Ismert, mennyi jövedéki adó folyik be évente a dohánytermékekből. Mivel a jövedéki adónak van fix és árfüggő része, valamint nem különül el benne a fogyasztási dohány és a cigaretta adata, ez is inkább csak hozzávetőleges értéket ad. A növekedés mögött pedig egyáltalán nem biztos, hogy a forgalom bővülése, hanem az adóemelés áll.

Tavaly nőtt a jövedékiadó-bevétel

A büdzsé szempontjából jó hír, hogy tavaly újra nőtt a dohányból származó jövedékiadó-bevétel: 2015-ben 323,6 milliárd forint folyt be e jogcímen, amely 35,7 milliárddal magasabb a 2014-esnél, sőt felülmúlta a 2013-as 311,6 milliárdot, míg a 2012-es 344,7 milliárdtól elmaradt.

Forrás: kormány, Napi.hu-gyűjtés

Az utóbbi évek gyors áremelkedése miatt nőtt a feketekereskedelem. Ezt a NAV is elismerte: 2014 őszén a GfK piackutatóval közösen készített felmérés szerint a feketepiac a 2012-es 5,8 százalékról 2014-ben 12,1-re emelkedett.

Ennek ellenére, mikor tavaly év elején Demeter Márta MSZP-s képviselő írásbeli kérdést intézett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, amelyben a dohánytermékek jövedéki adóbevétele iránt érdeklődött, a tárcavezető nevében válaszoló Tállai András államtitkár azt írta: a "nemdohányzók védelmében hozott intézkedéseknek köszönhetően több mint 200 ezer ember tette le a cigarettát" és emiatt estek a bevételek.

Eközben a kormánynak az emelkedésre is megvan a magyarázata. Az államháztartás központi alrendszerének 2015. decemberi végi helyzetérő szóló jelentésben azt írják: egyrészt a cigarettáról a fogyasztási dohányra való áttérés, másrészt az év végi készletezés áll a növekedés mögött. Igaz, arról, hogy a mind a cigaretta, mind pedig a vágott dohány jövedéki adója 2015 áprilisában megemelkedett, elfelejtettek említést tenni.

Így nőtt a dohánytermékek jövedéki adója
Legutóbb 2015 áprilisában emelkedett az adó. Azóta a cigaretta után ezer szálanként 15,7 ezer forintot kell fizetni, illetve az eladási ár 25 százalékát, de összesen legalább 28 ezer forintot. A vágott dohány adója kilogrammonként 14 ezer forint. Korábban 2012. december 1-től a cigaretta adója 12,5 ezer forint volt ezer szálanként és az eladási ár 31 százaléka, összesen legalább 24 920 forint. A dohányért az eladási ár 52 százalékát, de minimum 12 460 forintot kellett befizetni az államnak kilogrammonként. Azelőtt, 2012. július 1-től a cigaretta után 11 900 forintot és az eladási ár 31 százalékát, de legalább 22 300 forintot szedtek be. A dohány adója 11 150 forint volt kilogrammonként.

A másik két állítás ugyanakkor megalapozottnak tűnik. A cigaretta és a vágott dohány iránti keresletről a NAV jövedéki adataiból lehet képet kapni. Bár ezek egymással nehezen összevethetők, hiszen az egyiket szálban, a másikat pedig kilogrammban adják meg, a vágott dohányból 13,9 százalékkal került több a boltokba, míg a cigarettából 6,3 százalékkal. Az év végi készletezést pedig az jelzi, hogy tavaly novemberben, a dohányboltellátó indulásakor cigarettából 60, míg dohányból 17 százalékkal került több a trafikokba, mint egy évvel korábban. A cigarettánál ráadásul ez a szám eddig nem látott kiugrást jelentett.

A fogyasztás egészen biztosan nőtt

A KSH a múlt héten közreadta azt az adatsorát, amelyben már külön szerepel a dohány, nem pedig az alkohollal közösen. Eszerint a fogyasztás már harmadik negyedéve folyamatosan nő, amely éves szinten 4,1 százalékos emelkedést eredményezett 2015-ben. Mivel közben az árak is emelkedtek 3,6 százalékkal, így a legális forgalom nagyjából 0,5 százalékkal haladhatta meg az egy évvel korábbit. Hogy ebben mennyit nyom a latba a cigaretta és mennyit a dohány, az nem derül ki, ahogy az sem, hogy változott-e az olcsóbb termékek részaránya.

Az adatok ráadásul csak 2014 második felétől összevethetőek egymással, ugyanis a trafikok indulásával egy időben a KSH megváltoztatta adatgyűjtési módszertanát. Onnantól teljes körű adatokat kapott a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től, így a volumen is komolyan emelkedett.

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Hogy áll a leszoktatás?

Jóval a trafikok megjelenése előtt, 2011-ben 13 milliárd szál cigaretta került szabad forgalomba, tavaly pedig ehhez képest 40 százalékkal kevesebb (7,8 milliárd). Közben a finomra vágott dohány eladása 4250 tonnáról 6460 tonnára nőtt (+51,8 százalék). Mivel nem ismert, hogy az emberek mennyire "tömik meg" a cigarettájukat, a két számból nehéz messzemenő következtetést levonni.

Mivel a dohánytermékek ára 2012-ben 21,9, 2013-ban 18,5, 2014-ben 15, tavaly pedig 3,6 százalékkal nőtt, egyáltalán nem kizárt, hogy sokan - akik nem tudtak vagy nem akartak áttérni az illegális forrásokra - letették a cigarettát. Ugyanakkor az is biztos, hogy megugrott a feketekereskedelem és sokan áttértek az olcsóbb vágott dohányra. Akik azonban maradtak a trafikoknál, azok száma 2015-ben egészen biztosan emelkedett - hacsak nem külföldiek járnak át tömegesen a nemzeti dohányboltokba - így a kormány leszoktatási terve tavaly nem volt sikeresnek mondható.