Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése - magyarázta az egyetemi tanár. Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a legnagyobb energiájú terahertzes impulzusokat.

Hebling János elmondta, ezek olyan elektromágneses impulzusok, amelyek frekvenciája a hírközléshez használt sugárzás frekvenciája, illetve az infravörös és látható fény frekvenciája között van. A terahertzes sugárzás kutatása mintegy harminc éve indult. A nagy energiájú terahertzes impulzusok gyakorlati alkalmazhatóságára, felhasználhatóságára térve középtávú célként jelölte meg az elektron- és főként a protongyorsítók technológiájának fejlesztését. (A pécsi egyetem nem csak ezen a területen kutat: a légszennyezés, köztük a szmogjelenségek kialakulásának vizsgálatát és azok hatékonyabb előrejelzését célzó, 821 millió forint költségvetésű kutatásba kezd márciusban a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) alkotta konzorcium.)

A daganatos betegségek kezelésére szolgáló sugárterápiák legmodernebb módját jelenti a proton- és ionnyalábbal való besugárzás - közölte Hebling János, hozzátéve, hogy e részecskék, a terápia szempontjából kívánatos nagy energiáját jelenleg igen drága és nagyméretű gyorsítóberendezésekkel érik el.

A fizikus hangsúlyozta: a nagy energiájú terahertzes impulzusok segítségével várhatóan olyan kompakt protongyorsítók építhetők, amelyek a mostani gyorsítóknál mintegy tízszer kevesebbe kerülnének és lehetővé tennék, hogy a leghatékonyabb sugárzáson alapuló rákterápia széleskörűen elterjedjen, Magyarországon is elérhető legyen.

Ennek technikai eszközigényére térve jelezte: a pályázat keretében a többi között terahertzes spektrométert, az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb energiájú, úgynevezett pumpáló lézert, valamit az általuk fejlesztett terahertzes forrás előállításához szükséges műszereket szereznek be.

Hebling János kitért arra is, hogy a 2018 végéig tartó projektben összesen tizenkét fizikus vesz részt. A pályázat további célja között említette, hogy a világszerte elismert pécsi kutatócsoport tagjai kutatási területükön megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket.