Óriási pénzszivattyú lett a közszféra - ezt tette a kormány nyolc év alatt

Nem lett sem kisebb, sem olcsóbb a magyar közigazgatás, 900 milliárd forinttal többet költünk rá és 90 ezren többen dolgoznak benne, mint 2010-ben. A költségeken nem látszik az államreform. Remélhetőleg legalább a kormányzati működés és az általa nyújtott szolgáltatások minősége javult az elmúlt nyolc év alatt.
Papp Zsolt, 2017. május 31. szerda, 07:08

Dübörög a közigazgatási reform, az elmúlt hónapokban több tucat költségvetési intézmény szűnt meg, ennek ellenére jövőre újra nő a közigazgatásban dolgozók száma, még az idei létszámhoz képest is. Amennyiben a 2010-es közszféra adatokat összevetjük a 2018-as számokkal, akkor a létszámnövekedés meghaladja a 200 százalékot, de szerencsére a helyzet azért nem ilyen rossz, csak a statisztika.

Államosítások duzzasztották a létszámot

Nyolc év alatt hatalmas mértékben felduzzadt a szűk értelembe vett közszféra, hiszen míg 2010-ben a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél 237,9 ezer ember dolgozott, az idén ez a szám 535,2 ezer főre rúg, Sőt, 2018-ban is tovább hízik a létszám, eléri majd az 542,2 ezret - derül ki az Orbán-kormány 2018-as költségvetéséből. Elvileg az elmúlt két évben lezajlott egy közigazgatási reform az olcsóbb és hatékonyabb állam reményében, amelyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy időben hetente számolt be a kormányinfókon. Ezen intézkedések keretében szüntették meg az okmányirodákat és csináltak belőlük kormányablakokat, de számos elektronikus szolgáltatást is elindítottak a közigazgatásban - ezek közül a leglátványosabb és valóban működő szolgáltatás az online személyi jövedelemadó bevallások elkészítése.

Nyolc év alatt látszólag megduplázódott a minisztériumok és azok háttérintézményeinek létszáma, ám a duplázás elsősorban két nagy ágazat, a közoktatás és az egészségügy totális államosításának a következménye. Mint ismert, a kormány a két szférát nem hatékonyabbá, jobbá és versenyképessé tette, hanem centralizálta vezetésüket, elvéve a kevés magánszolgáltatótól, illetve az önkormányzatoktól a kórházakat, rendelőket és az iskolákat. Az eredmény közismert: az egészségügy szolgáltatási színvonala tovább csökkent, gyakorlatilag változatlan működési környezetben, míg a közoktatást kétszer is átszervezték, rontva annak minőségét.

Csak a nem kormányzati szervek zsugorodtak

Ugyanakkor a 200 ezer orvost és más egészségügyi alkalmazottat, illetve tanárt nem számítva is azt láthatjuk, hogy 90 ezer fővel nőtt a közalkalmazottak száma nyolc év alatt. A 2018-as költségvetés szerint a Klebelsberg Központnál 106 ezeren, az NGM Szakképzési Centrumaiban 27,4 ezren dolgozhatnak, míg a kórházakban, rendelőkben vagyis az államosított egészségügyben 84 019 alkalmazott. De nem is találunk olyan minisztériumot, amely kisebb létszámmal működne, az átszervezések után szinte mindenütt nőtt a kormányzati apparátus.

Ugyanakkor kormánytól független közintézményeknél szigorú létszám-gazdálkodást folytattak: a Magyar Tudományos Akadémiánál, a KSH-ban és az ombudsmani hivatalban még csökkent is a létszám. Akad még egy minisztérium, az igazságügyi tárca, ahol nagyon látványos a csökkenés, azonban a 2010-es Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányzati közigazgatás működtetését is ellátta, amely ma a Miniszterelnökség feladata. A 2010-es kormányváltáskor a közigazgatási tárcánál 5665-en dolgoztak, a mai Igazságügy Minisztériumban pedig 584-en. A mérleg másik oldalán viszont ott van a feladatok átvevő a Miniszterelnökség, ahol jövőre 41 960 embernek kell széket és íróasztalt találni, míg 2010-ben alig 93-an tébláboltak a parlamenti irodákban.

Eltűnt az NFÜ, de legalább kevesebbet lát Brüsszel

A Miniszterelnökség esetében a kormányhivatalok, a kormányablakok hivatalnokai mellett jelentős mértékben növelték az uniós pályázatírók és elbírálók számát. Csak emiatt több száz új munkahely létesült a központi közigazgatásban, miközben 2010 előtt a pályázatírás piaci alapon ment, az elbíráslást-ellenőrzést viszont ellátta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 503 munkatársa. Ráadásul az NFÜ működési költségvetését az Európai Unió állta - így viszont belelátott az uniós pénzek eloszlatásba. Az Orbán-kormány a minisztériumokba integrálta az uniós pénzek elosztását - ezzel csökkentve az uniós kontrollt, ami megkönnyíti az uniós pénzek nem szabályos felhasználásának lehetőségét -, és növelve a kistisztviselők számát, ezzel a magyar adófizetők terheit.

A nemzetgazdasági tárca környékén is érdekes változások mentek végbe az elmúlt években: a minisztériumnál jelentősen felduzzadt a létszám, amely két okra vezethető vissza. A tárcához került a komplett szakoktatás, a Szakképzési Centrumoknak 27 452 alkalmazottjuk van, ezek a tanárok és az oktatásr segítő szakdolgozók korábban is közalkalmazottak voltak, ám a klebelsberges tanárokhoz és az orvosokhoz hasonlóan nem jelentek meg a kormányzati statisztikában, hisz a szakközépiskolák többségét is önkormányzatok tartották fent. Ugyanakkor az NGM lett az uniós pénzelosztás másik központja a Miniszterelnökség mellett, ez is növelte a létszámot, ugyanakkor az egyéb átszervezések pedig csökkentettek.

Jó példa az NAV és az OEP átszervezése

Időközben önállósodott az adóhivatal, amely kikerült az NGM alól, ráadásul az egyesített NAV-nál már csak 21 320-an dolgoznak, míg az APEH-nél és az akkor még független Vám és Pénzügyőrségnél (VPOP) 22 461 fő volt: vagyis 1110 fővel csökkent a létszám. Az elmúlt nyolc évben az APEH és a VPOP összevonása volt az egyik olyan átszervezés, amely létszámcsökkenéssel járt, ráadásul a feladatellátás színvonala ezt nem szenvedte meg.

Az elmúlt években azonban egészen új hivatalok, minisztériumok nőttek ki a semmiből: ennek az ékköve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely irodának már kissé nagy, hisz 251-en dolgoznak a miniszterelnöki titkárságon. Ráadásul nem is egy helyettes-államtitkár irányítja, hanem miniszteri rangú személy. Hasonló új intézmény a Magyar Művészeti Akadémia, amelynek működése évente több milliárd forintot visz el, ráadásul az MMA tízmilliárdos ingatlanvagyont is kapott a kormánytól a működéséhez.

A kisebb hivatalokban is drasztikusan nőtt a létszám, az energiahivatal létszáma 100 főről 340 főre hízott nyolc év alatt, de az Állami Számvevőszék alkalmazottjainak száma is 20 százalékkal, 600 főre nőtt. Mind a két hivatal volt fideszes képviselő irányítja, ezzel párhuzamosan viszont a szakmai munka minősége romlott. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években nem sok, az állam működésével kapcsolatos unikális jelentést tett le az asztalra, e héten publikáltak dolgozatot a parlagfűirtás meg (nem) szervezésről. Az energiahivatal pedig nem tesz mást, mint kiszolgálja a kormányzat döntéseit, ahelyett, hogy a szektorban a versenyt erősítené, illetve ösztöné az állami szolgáltatókat a lakossági energiaárak mérséklésre.

Drasztikusan csökkent viszont az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma: az alkalmazottak egy része a államkincstárhoz került a megmaradó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél jövőre már csak 707-en dolgoznak, szemben a 2010-es 3284 fős mamutszervezettel.

Óriási pénzszivattyú az állam

Nem csak nem lett kisebb, de értelemszerűen olcsóbb sem az állam, még akkor sem, ha az államosított egészségügyi és oktatási alkalmazottakat nem vesszük figyelembe. A kormányzat és a törvényhozás működésére 1321,1 milliárd forintot költött az akkori kormány az adófizetők pénzéből. 2018-ban az államháztartás "általános közösségi szolgáltatásokra" 2238,9 milliárd forintot fordított - vagyis 900 milliárd forinttal nőtt a költés, miközben az infláció alig 14,7 százalék volt. Még jelentősebb a növekedés, ha az állami működési kiadások teljes mértékét, a rendőrségi és honvédelmi kiadásokat is nézzük, ez esetben a 2010-es 2071 milliárd forintról az éves kiadás 3480 milliárd forintra hízott.

A költségvetési szervek létszámának változás (fő)
201020172018
Országgyűlés Hivatala173917141721
Közbeszerzési hatóság87127147
Adatvédelmi hatóság079114
Egyenlő Bánásmód Hatóság312727
Energiahivatal100321340
Országos Választási Iroda09595
Nemzeti Emlékezett Bizottság Hivatala05661
Köztársasági Elnöki H.498588
Alkotmánybíróság102136137
Alapvető Jogok Biztosának H.165159159
Állami Számvevőszék512600600
Bíróságok103591108011639
Ügyészség365544284428
Igazságügyi M.5665442584
Miniszterelnökség933664739116
Kormányzati Ellenőrzési H.85138137
Földművelésügyi Minisztérium478990769409
Honvédelmi Minisztérium262062573326753
Belügyminisztérium577358391385566
Nemzetgazdasági Minisztérium120293522336153
NAV224612132021320
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség50300
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium416938273827
Külgazdasági és Külügyminisztérium242827112577
EMMI74832288968289314
Miniszterelnöki Kabinetiroda0247251
GVH116125125
KSH135813061306
MTA543751695169
Magyar Művészeti Akadémia0111131
Nemzeti Kutatási és Innovációs Hiv.0245245
OEP/Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő32841131707
Összesen235195534108541539
Forrás: 2010 zárszámadás, 2018 költségvetési terv

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.06.01 19:26

@krix2: nem feltetlenul, mert azok a regiok meg unios tamogatasokat kapnak, amit budapest mar nem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix2, 2017.06.01 11:44

@atombandi:
Azt én is szívesen aláírnám, de a "helyben marado adok, decentralizacio" témakörben azért lenne néhány kifogásom.
(Helyben maradó adók = végletekig fokozott szélsőségek.)
Ha az adók helyben maradnának akkor egyes körzetekben (Nógrád, Borsod 100% cigány többségű falvai) lázadások törnének ki...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.05.31 22:50

@krix2:
hol irjam ala?
fele ennyi onkormanyzat, regionalis tanacsok, helyben marado adok, decentralizacio. majd mindegyik regio eldonti, hogy hogy hany egyetemet, korhazat, rendort stb akar eltartani. ugy, ahogy a sajat es a valasztok igenyei megkovetelik. orbania ennek pont az ellentete, nem mitha az mszp akkora elharcosa lenne ezeknek. igazabol mindegyik csak lopni akar, azt meg a nagy kozosbol, onnan kevesbe latszik...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix2, 2017.05.31 21:24

@Marzipan:
"Én önkormányzati dolgozóként látom, hogy hogyan működik az állam."

Aztán ha "olcsóbb állam" címszó alatt kibaxnának te sírnál a leghangosabban.
Mert ugye minek is van 3200 önkurmánzat az országban. Ha már nyugati példákat hoztok elég lenne az ötöde, tizede is, pont úgy mint külhonban.
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2017.05.31 21:10

Nos, a "mibe kerül nekünk az állam" kérdés valóban vizsgálható az államigazgatás létszámának és költségvetési kiadásainak változása vizsgálatával. Hagy mutassak rá a módszer néhány korlátjára...

Ami a pénz illeti:
1. Értelemszerűen kimaradnak a vizsgálatból azok az állami bevételek, amiket az orbáni bűnszövetkezet már beérkezésük előtt megfoszt közpénz jellegétől (vigyázat, fidesz-nyelv:D). Ilyen pl. a tao-lopás. Ilyen pl. a letelepedési kötvény-bizmic. Százmilliárdos nagyságrendről beszélünk...
2. Nyilván kimaradnak a vizsgálatból azok az állami bevételek is, amiket a tolvaj rezsim a cinkosaitól nem hajt be. Pl. a stabilitás számla. A 0-ás adókörnyezet az audinak. Vagy pl. a NAV. (Tudtad, hogy csak tavaly több mint 600 milliárdos követelésről mondott le a MAV?)
3. Szükségszerűen kimarad az is, ahogy a forintban keresőket, felhalmozókat kifosztja a tolvaj-rezsim: a nemzeti fizetőeszköz gátlástalan, nyerészkedési célú leértékelése. Összegszerűen nem könnyű megbecsülni, de azt tudjuk, hogy az elmebeteg jobbkéz egyetlen akciója 270 milliárdunkba került...
4. És persze kimarad a nemzeti outsourcing is (pl. nemzeti kereskedőházak a bűnöző haverokkal), az állami bankok buktái (ld. az eximbank körüli vitát az EU-val) sőt a költségvetésen belüli beteges torzulások ára is (pl. az egyházi iskolák háromszoros normatívája).

Ami pedig a létszámot illeti. Szerintem döntsük már el, hogy az éves szinten kb. félmillió közmunkás foglalkoztatott-e. Ha igen, akkor a foglalkoztatójuk az állam, ennyivel nő a létszám (és a kiadás is), ha nem, akkor mit keresnek a foglalkoztatási statisztikában...

Ugye.
Tulajdonképpen bárhonnan közelítünk, mindenhol a tolvaj-rezsim háborús nagyságrendű pusztításába botlunk.
De a legjobban ez tetszett:
"Remélhetőleg legalább a kormányzati működés és az általa nyújtott szolgáltatások minősége javult az elmúlt nyolc év alatt" - :DDD jaaaj :DDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html