Összesen 6,7 milliárd euróval támogat 195 közlekedési projektet az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében - jelentették be az uniós javaslattevő-végrehajtó testület illetékesei pénteken. A bizottság reményei szerint ezek a beruházások várhatóan további köz- és magánfinanszírozást mozgósítanak majd, összesen 9,6 milliárd euró értékben.

A kiválasztott projektek - a bizottság átfogóbb politikai menetrendjével összhangban - jelentősen hozzájárulnak a közlekedés digitalizálásához és dekarbonizációjához. A források közel 85 százaléka a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamokba irányul, elősegítve az infrastruktúrák terén az EU-n belül meglévő egyenlőtlenségek csökkentését - derül ki a közleményből.

Nagy volt a tülekedés

A CEF 2015 novemberében meghirdetett második pályázati felhívására összesen 406 értékelhető projektjavaslat érkezett be. A projektek 12,49 milliárd eurós uniós finanszírozási igénye jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat az EB szerint. A bizottság a legnagyobb európai hozzáadott értékkel rendelkező projekteket válogatta ki ezek közül, azt is figyelembe véve, hogy földrajzi szempontból és a különböző közlekedési módok között is kiegyenlítetten osszák szét a támogatásokat.

A kiválasztott projektek többsége a transzeurópai törzshálózatokhoz (TEN-T) kapcsolódik. A kedvezményezett projektek között olyan kiemelt kezdeményezések is szerepelnek, mint a Brassó és Segesvár közötti vasúti összeköttetés rehabilitációja, a portugáliai Aveiro-Vilar Formoso vasútvonal, a balti folyosó szabványos nyomtávú vasútvonalának kiépítése, a SESAR Üzemeltetési Program végrehajtása, valamint a lengyelországi E30 vasútvonal (Zabrze-Katowice-Krakkó szakasz) korszerűsítése.

Magyar projektek

Magyarország 23 olyan projektet adott be, amelyik bekerülhetett a kalapba, 1,2 milliárd euró értékben. Ebből a bizottság 16 projektet fogadott be összesen 809,6 millió euró értékben, ezek nagy része az úgynevezett törzshálózati folyosó infrastruktúrájának fejlesztéséhez kapcsolódik

A befogadott projektek között egyebek mellett olyanok vannak, mint a Százhalombatta-Pusztaszabolcs, vagy a Budapest, Rákos-Hatvan, illetve a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal felújítása, a GSM-R mobilkommunikációs hálózat fejlesztése a vasútvonalak mentén, az M15-ös út M1 és a szlovák határ közötti, valamint az M70-es út Letenye és a szlovén határ közötti szakaszának fejlesztése kétsávos autóúttá, illetve a budapesti déli vasúti összekötő híd felújítása. A teljes listáját itt találja.

Saját pénz is kell

Az EB előzetesen 5,6 milliárd eurót különített el a kohéziós alapok igénybevételére jogosult tagországok számára. A projektkiválasztási folyamat során a bizottság azt is figyelembe vette, hogy a pályázatok illeszkednek-e az egyéb kiemelt intézkedések, például az energiaunió vagy a digitális egységes piac céljaihoz.

Az uniós pénzügyi hozzájárulás vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, a társfinanszírozás a projekt típusától függően az elszámolható költségek 20-50 százalékát fedezheti. A Kohéziós Alap felhívása keretében beérkezett pályázatok esetében a maximális társfinanszírozási arány elérheti az elszámolható költségek 85 százalékát.

Lesz egy harmadik kör is

Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos szerint a 9,6 milliárd eurós összberuházás 2030-ig akár 100 ezer új munkahellyel bővítheti az európai gazdaságot. Üdvözlendő fejlemény, hogy a nyugat-balkáni régió is részesül a forrásokból, aminek köszönhetően közlekedési infrastruktúrája közelebb kerülhet az uniós szolgáltatások színvonalához - jegyezte meg. A biztos kérdésre válaszolva elmondta, idén ősszel még egy harmadik kör is várható.

A javasolt támogatási határozatot még a július 8-án ülésező Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságának hivatalosan is jóvá kell hagynia, így a bizottság a végleges határozatot várhatóan 2016 júliusának végén fogadja el. Az egyéni támogatási megállapodásokat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége (INEA) készíti elő, ezeket 2016 második felében írhatják alá a kedvezményezettekkel - közölte az EB.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében 24,05 milliárd euró áll rendelkezésre az EU 2014-2020-as költségvetéséből az uniós tagállamokban megvalósuló, a TEN-T fejlesztését célzó projektek megvalósítására. Ebből az összegből 11,305 milliárd eurót a Kohéziós Alapból támogatható országoknak különítettek el. A prioritásokat és az egyes években az egyes prioritási területekre fordítható teljes támogatási összeget éves és többéves munkaprogramok határozzák meg. 2014 volt a CEF első programozási éve. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) mellett a CEF fontos szerepet játszik a hiányzó európai beruházások előmozdításában, ami a bizottság legfőbb prioritásainak egyike.