Az utóbbi tíz évben több mint duplájára nőtt a Végrendeletek országos nyilvántartásában évente regisztrált végintézkedések száma, 2016-ban csaknem tíz százalékos volt a növekedés az előző évihez képest, összesen 5902 végintézkedésekkel kapcsolatos bejegyzést tettek a rendszerben.

A MOKK összesítése szerint a végintézkedések több mint 93 százaléka végrendelet, kevesebb mint 7 százaléka öröklési szerződés. Az adatok szerint négy regisztrált végintézkedésből közel hármat közjegyzőnél írnak.

Több mint 300 ezer "házilag készült", otthoni fiókok mélyén heverő végrendeletek létezhet, amelyeket soha nem látott közjegyző. Nem csak az a baj ezekkel, hogy nincsenek bevezetve az végrendelet-nyilvántartása, ezért nagyrészt soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően kerülnek elő, hanem az is, hogy igen magas köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum.

Tipikus, érvénytelenséget okozó hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, illetve nincs minden oldala aláírva a géppel írt végintézkedésnek, valamint olyan tanúval - például közeli hozzátartozóval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz a végrendelet - mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Véleménye szerint ez az elsődleges oka annak, hogy sok a bírósági per a végrendeletek körül: a fővárosban a hibás végrendeletek több mint 90 százalékát megtámadják, míg vidéken - ahol jellemzően kisebbek a vagyonok és erősebbek a családi kapcsolatok - ez az arány 40-50 százalék körül mozog.

Nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a magyarok végintézkedési hajlandósága: míg az Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság 45 százalékának van valamilyen végintézkedéssel, addig Magyarországon ez az arány csupán 4 százalékra tehető.