A jegybank szerepköre és a jelenlegi magyar monetáris politika értékelésével foglalkozó kérdéskör kapcsán Balog Ádám MNB-alelnök azzal a félmondattal kezdte mondanivalóját, hogy "egy kicsit rosszul esett" Surányi György kétszeres volt MNB-elnök megjegyzése, miszerint lényegében semmiféle új dolgot nem csinál a jelenlegi jegybank. Balog szerint nem igaz, hogy nem csinálnak új dolgokat, igaz megjegyezte: "ha nem is tök új dolgokat csinálunk, de kicsit innovatívabb megoldásokat is végrehajtunk". Ennek kapcsán megjegyezte: az inflációs célkövetés rendszerének megtartása mellett más, reálgazdasági típusú célokat is felvett a célrendszerébe, így az nhp kapcsán a kkv-k hitellel való ellátottságának segítését is a célok közé emelte. Szavai szerint rugalmas inflációkövető modellben határozzák meg az alapkamatot, és a jelenlegi feltételezéseik szerint 2015 közepéig, végéig a jelenlegi szinten maradhat a kamatszint, de ha az inflációs folyamatok azt indokolttá teszik, akkor ettől eltérhetnek.

Karvalits: Kérdés az eszközök hatékonysága

Karvalits Ferenc volt alelnök szerint a versengő árfolyam-leértékelésre játszó mostani monetáris politika szöges ellentétben áll a Járai Zsigmond elnöksége alatt követett politikával. Az ágazati adókkal, a koncessziós díjakkal, az árszabályozással, a rezsiharccal számos belföldi ágazat jövedelmezősége visszaesett, a belföldi árakat jelentős részben átmenetileg eltérítették a nemzetköziektől. Hosszabb távon azonban ez nem fenntartható, a nemzetközi tőkeáramlás kikényszeríti, hogy az árak a helyükre kerüljenek.

A jegybank egyes eszközei (nhp, kamatswap) gazdaságpolitikai céljukat tekintve hasznosak lehetnek, de kérdés, mennyire hatékonyak. Az intézkedések üzletpolitikai megvalósítása a jegybank mérlegébe számottevő hosszú távú kamatkockázatot hoz. Ez Karvalits szerint nem feltétlenül veszélyezteti a monetáris politika autonómiáját, ugyanakkor nagyon jelentős társadalmi költségekkel jár.

Surányi: Nem lett lazább a monetáris politika

Jelentős a különbség a 2013 nyara előtti és a mostani jegybanki politika között Surányi szerint, de felhívta a figyelmet, hogy a reálkamatok alapján semmivel sem lazább ma a politika. Súlyos kereslethiány van (ezt mutatja a külső egyenlegünk), egyik végletből a másikba esett az ország. Ráadásul 2008 óta semmiféle költségvetési konszolidáció nem történt, de facto ugyanúgy 4 százalék körüli/feletti a GDP-arányos hiány, mint négy évvel ezelőtt, az államadósság pedig 15 százalékkal feljebb jár.

A jegybanknak pedig soha nem sikerült teljesítenie inflációs célját (korábban felette, ma alatta vagyunk), és különösen problematikus, hogy céljának tekinti, hogy profitábilis legyen. A negatív infláció a rezsicsökkentés voluntarizmusának következménye, amiért a monetáris politika súlyos árat fizet. Ahogy a korábbi vezetés, úgy a mostani is figyelmen kívül hagyja a maginflációt, és csak a headline inflációra koncentrál Surányi szerint. A mostani forintárfolyam szint ugyanolyan veszélyes és ugyanolyan voluntarizmust jelent, mint az erős forint erőltetése. A forint leértékelődése idővel gyors inflációhoz vezethet.

Teljesen mást csinál a jegybank, mint amit korábban. Azt gondolom, azt teszi a jegybank most, amit tennie kell, és ez a helyes irány - fogalmazott Járai Zsigmond egykori jegybankelnök. A fő cél most szerinte nem az infláció leszorítása, hanem a növekedés segítése és a pénzügyi rendszer stabilizálása. Igaz, nem tudni még, melyik eszköz mennyire lesz sikeres.

Balog szakmai tévedésnek nevezte Surányi azon megjegyzését, hogy az MNB az utóbbi időszakban csak a headline inflációra hivatkozva vitte le a kamatot, hiszen az adószűrt maginfláció is mindössze 1,5 százalék körül van. Ez szerint alátámasztja a laza monetáris politikát és leszögezte: számos elemzésük, mérésük készül, amelyek a döntéseik helyességét és potenciális következményeit mérlegeli.

Surányi a maginfláció, illetve az  adószűrt maginfláció körüli érvelés helytelenségét jegyezte meg, illetve a következő megjegyzéssel is odaszúrt: "azt nem tudom ti mennyire korrekt, vagy nem korrekt módon méritek a folyamatokat", és zárszavában leszögezte: "a bankrendszer leültetésének nagyon súlyos konzekvenciái lesznek" a magyar gazdaság közép és hosszú távú növekedésére vonatkozóan.