BUX
39279

Összeomolhat az egészségügy?

Szaporodnak azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a hazai egészségügy az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete miatt összeomolhat. Az egyetlen lehetséges megoldás elől pedig elzárkózik a kormány.

B. Varga Judit, 2011. augusztus 22. hétfő, 17:03

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A legutóbbi hírek szerint negyven nővért a pécsi klinikákról Németországba vitt egy fejvadász cég, ez a folyamat pedig még folytatódik. Az új munka törvénykönyvének tervezete szerint negyedére csökkentenék az éjszakai, és megszüntetnék a délutáni műszakpótlékot. Ha a nővérek jövedelmét 30-40 százalékkal megnyirbáló új munka törvénykönyve életbe lép, a kórházak lehúzhatják a rolót − állítja az LMP. Az ellenzéki párt szerint például a németországi, jóval félmillió forint feletti nettó kezdő fizetéssel még további elvonás nélkül sem tud versenyezni a hazai egészségügy. Így azonban az eddiginél is tömegesebbé válhat az elvándorlás. Azt az LMP is nyomatékosította, hogy úgy látja, a szaktárca igyekszik segíteni a helyzeten, de a költségvetési szempontok felülírják az elképzeléseiket (egyes hírek szerint a pótlékokkal kapcsolatos elképzeléseket nem is egyeztették velük).

Csak a következő hónapban derül ki, hogy a kezdő orvosok és a szakdolgozók visszatartására kitalált ösztöndíjrendszer mennyire lehet alkalmas a kedvezőtlen folyamatok megállítására. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor nem túl optimista, a Magyar Hírlapban tucatnyi jelentkezőről beszélt. Még nem készült összesítés, de napról napra növekszik az érdeklődés, sok a regisztrált jelentkező, és rengetegen kérnek bővebb tájékoztatást − mondta viszont a lapnak Zsigmond András, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) főosztályvezetője. Ő úgy véli, igazán nagy roham a határidő előtti utolsó napokban várható. Amennyiben azonban − tette hozzá − nem érkezik be elegendő pályázat, a jelenlegi felhívást az ősszel egy második is követi majd. Ennek részletei azonban még nem ismertek.

Annyi viszont eddig is kiderült, hogy az egészségügyért felelős államtitkár jórészt uniós forrásokból (az egészségügyi termékdíjból a következő évre várható összeg pontos felhasználását még mindig nem jelölték meg, így az államtitkár, Szócska Miklós inkább reményeinek adhatott hangot, amikor ezt teljes egészében az egészségügynél lecsapódónak jelentette ki) próbál segíteni az ágazatnak. Mindez pedig meglehetősen alkalmi intézkedésnek tűnik. Az alapvető gondokat, hogy az egészségügyben még nem ment végbe a rendszerváltás (ez sokak szerint a bérek mellett a "hatalmi" struktúrákra is értendő), biztosan nem lehet ilyen ad hoc módszerekkel orvosolni. Szinte minden szakértő kifejtette már, hogy meg kellene határozni, a tb -befizetésekért milyen alapcsomag jár.

Még az első Orbán-kormány egykori egészségügyi államtitkára, Pusztai Erzsébet is annak adott hangot, hogy el kell fogadni a magán-hozzájárulás intézményének bevezetését. A szakember már azon az első vészjelzést nyomatékosító keszthelyi fórumon is, amelyen az alapellátó orvosok szövetsége az orvosi kamarával és a szakszervezettel együtt vett részt, hangsúlyozta: a magyar egészségügy már most is a megkettőzött, az állami rendszer fokozatosan pusztul, a tehetősebbek magánellátást vesznek igénybe (Napi Gazdaság, 2011. május 23.). Szerinte a magán-hozzájárulás éppen javíthatná az esélyeket, amennyiben ugyanis ehhez kiegészítő biztosítást lehetne kötni, akkor sokkal többen jutnának hozzá az extra szolgáltatásokhoz is. Úgy tűnik, hogy a második Orbán-kormány viszont alighanem beleesett saját populizmusa csapdájába. Választási ígéretei és az azóta nyomatékosított nézetei alapján ugyanis jelenleg alighanem valóban politikai öngyilkossággal érne fel az állami egészségügy akár legkisebb részben is fizetőssé tétele.