BUX
38232

Oszkó: a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével csak veszíthetünk

A magyarországi tőkepiacokat nagyon rosszul érinti a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése - vélekedett Oszkó Péter a GKI keddi konferenciáján. A volt pénzügyminiszter szerint a pénztárak megszüntetésével bevont forrással szemben a végén magasabb kiadások állnak majd a megemelkedett kockázati felárak miatt.

Szabó Zsuzsanna, 2010. december 7. kedd, 11:06

A kormány bevételnöveléssel és a magtakarítások elköltésével csökkenti az államháztartás hiányát ugyan, de az intézkedések hosszabb távon az államadósság növekedésének irányába hatnak - mondta a volt pénzügyminiszter. Számos oldalról kritizálható a pénztárak felszámolása, de Oszkó leginkább a jövőbeli megtakarítások és a belső államadósság szempontjából tartotta veszélyesnek a kormány intézkedéseit. Arra is felhívta azonban a figyelmet: bár a tőkepiacokra gyakorolt hatását nem azonnal, hanem valójában majd akkor lehet érezni, ha ezek konkrét értékesítésekként jelenik meg, de hiányozni fognak a tőkepiacokról ezek az aktív szereplők.Oszkó azt is megjegyezte, hogy az egykulcsos adó bevezetése elsősorban annak a rétegnek kedvez, amelyek a náluk hagyott mintegy 300 milliárd forintos pluszt nagy részben megtakarításokra fogja költeni és nem fogyasztásra.Ezzel szemben azonban az áll, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése miatt ennek mintegy tízszerese tűnik el a rendszerből. Ehhez jön még hozzá a külföldnek küldött, a gazdaságpolitikai bizonytalanság okozta negatív üzenet miatti kamatteher-növekedés, amely az utóbbi időben megnőtt kockázatok miatt már 300-400 milliárd forintos plusz terhet jelent.A volt pénzügyminiszter szerint a kormány ezzel a húzásával közvetetten a kkv-k finanszírozásának sem használt, hiszen a magánnyugdíjpénztárak kockázati tőkealapokon keresztül is finanszíroztak kisvállalatokat, amelyre a mostani intézkedések miatt viszont nem lesznek képesek. A kkv-kat finanszírozó befektetési alapoknak ez tehát most komoly gondot okoz.A kormányzati üzenet ellentmondásosságára is felhívta a figyelmet: a kormány most lenullázza a magánnyugdíjpénztárakat, ugyanakkor azt is kommunikálja, hogy majd tavasszal öngondoskodást ösztönző kampányt indít, vagyis azt próbálja hangsúlyozni, hogy többet takarítsanak meg az emberek.

A jelenlegi kabinet tevékenységére kitérve megjegyezte: a kormányban van egy olyan kényszer, hogy más gazdaságpolitikát folytasson, mint az elődei. Kritkaként a volt pénzügyminiszter megjegyezte viszont, hogy bár a pénzügyi piacok belekényszerítették a kormányt az alacsony hiánycél tartásába, de ezeket bevételnövelő illetve a felhalmozott megtakarítások felélését mutató intézkedésekkel és nem a kiadási oldalt érintő szerkezeti reformok végrehajtásával kívánja elérni. Ezzel pedig - mivel átmeneti intézkedésekkel csak formálisan próbálja hozni a kívánt számokat - nem csökkenti az ország sérülékenységét sem. Ez nem fenntartható, az adósságnövelés irányában hat - mutatott rá Oszkó.A volt pénzügyminiszter szerint az ország kockázati besorolása tekintetében az elmúlt fél-háromnegyed év minden mutató szerint szerencsétlen volt, hiszen az elmúlt hónapokban az állampapírok hozama 150-200 bázisponttal emelkedett, amely plusz 300-400 milliárdos kamatterhet jelent. A hozamgörbékből viszont az is látszik, hogy hosszabb távra irtózatosan kockázatosnak tarják Magyarországot - hangsúlyozta a volt pénzügyiminiszter.Oszkó szerint a kormány korábbi kommunikációjában megjelent, az ország tragikus helyzetét kiemelő kommunikációja is öngerjesztő problémává vált, a kamatterhek növekedése a jövőben a költségvetésnek és a gazdaságnak is jelentős terhet jelent majd, amely Magyarország versenyképességét pillanatok alatt el is veszi, ezt az adócsökkentések nem ellensúlyozzák.