A magyar gazdasági növekedés a következő három évben nem tud tartósan egy százalék fölé kerülni, miközben a költségvetési egyenleg 0,5-1 százalékkal elmarad a konvergencia programban előírtnál. A versenyszektor foglalkoztatása 50 ezer fővel csökken, az államadósság a GDP 80 százalékán marad, derül ki a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítvány, valamint Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből, amely a korábbi Költségvetési Tanács módszertana alján készült. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Haza és Haladása Alapítvány felügyelő bizottságának az elnöke szerint így az államadósság 2015-ig a GDP 80 százalékos szintjén ragad be. Oszkó szerint az idei egy százalékos visszaesés után, 2013-ban növekedhet a GDP.

A szakértők szerint rövidtávon drasztikus költségvetési beavatkozásra nincs szükség, de a jelenlegi 2013-as költségvetési tervvel nem tartható a konvergencia program - többek közt ezért is döntött a kormány a költségvetési törvény tárgyalásának felfüggesztése, illetve annak újraírása mellett döntött. A 2015-ig tartó kivetítés a munkanélküliségi ráta jelentős emelkedésére számít.

Sok a kockázat

A 2013-as költségvetési pálya számos kockázattal terhelt: a telekomadóval kapcsolatos per 180-200 milliárdos azonnali kiadással járhat egy valószínűsíthető pervesztés esetén, a kamatkiadások 30 milliárdos emelést igényelnek, a munkahelyvédelmi akcióterv további 300 milliárdos kockázatot jelent. Európai Bíróság várható döntése ellen már nem lehet fellebbezni, amennyiben kiderül, hogy az uniós jogszabályba ütközik telekomadó, akkor az érintett cégeknek az így beszedett összeget vissza kell fizetni. Ugyanakkor az alaptörvényben van egy passzus, amely felhatalmazza a kormányt, hogy kedvezőtlen bírósági döntések esetén a kormány különadót vethessen ki - mondta Oszkó Péter.

Fontos tétel e-útdíj bevezetése, ugyanis az ehhez szükséges 42 milliárdos beruházási tétel nem szerepel a büdzsében.

Vannak további kockázatok

További kockázatok vannak a önkormányzati büdzsében,a gyógyszerártámogatásoknál. További több száz milliárd forintos kiadással és akár egyenlegrontó hatással is járhat az E.On napirenden lévő kivásárlása - mondta Oszkó Péter.

A 2012-ig felhalmozott eredménytartalék már a jegybank idei veszteségére sem nyújt fedezetet, míg jövőre az államnak már mintegy 20 milliárd forint térítési kötelezettsége keletkezik, ami a következő években 170 milliárd forint fölé emelkedhet évente. (Az MNB 2012-re ennél magasabb, 260 milliárdot meghaladó veszteséggel számol és ebben még nem szerepel a tranzakciós adó esetleges kivetése.)

Említést érdemel végül egy pozitív kockázat is: éves szinten mintegy 20 milliárd forint megtakarítás látszik az állami garancia-beváltások esetében.

A további kockázatok között említett Romhányi Balázs KFIB igazgatója az e-útdíj bevezetésével kapcsolatban, hogy a projekt félé éves csúszásban van, így akár előfordulhat az a legrosszabb forgatókönyv, a 42 milliárdos kiadás ellenére, nem indul el a 2013 júliusi határidőre a rendszer, így a második félévben tervezett 75 milliárdos díj beszedésének semmi esélye- így csak az a projekt a GDP 0,3 százalékára rúgó kockázatot jelent.

Oszkó Péter szerint újabb kockázatot jelent a jövő évi hiánycél estleges megemelése - amelyben akár partner is lehet az EU. A tervezett 2,2 százalék helyett 2,8 százalékra emelt hiánycél nagyon könnyű elvéteni - az könnyen a GDP három százaléka felé csúszhat - mondta Oszkó. Ha a hiány három százalék fölé kerülne akkor folytatódna Magyarország ellen az uniós túlzott deficit eljárás, amely viszont az uniós támogatások visszavonását vonhatja maga után.