Őszre meglesz az agrártámogatások új rendszere

Május végére kell elkészülnie a Vidékfejlesztési Operatív Program első szöveges verziójának − mondta a Napi Gazdaságnak V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az új irat erőteljesen különbözik majd az eddigi gyakorlattól: többek között a megváltozott uniós elvárások, a több uniós támogatási alap forrásainak felhasználási lehetősége és ebből fakadóan a változó eljárásrend miatt.
Kiss Melinda, 2013. május 28. kedd, 16:04

− Közeledik az új Közös Agrárpolitika indulása. Hol tart jelenleg a vidékfejlesztési források felhasználásának tervezése?

− Ugyan már tavaly tavasszal megkezdtük a tervezés előkészítését, és a munkában részt vevő munkacsoportok felállítását a rendelkezésre álló információk, illetve az európai bizottsági rendelettervezetek alapján, ám amikor megjelentek az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) felhasználásával kapcsolatos újabb iránymutatások, át kellett alakítani a tervezést. Emellett figyelembe vettük a kormány uniós programozási időszakkal kapcsolatban meghozott döntéseit is. A változások ellenére május végére készen kell lennie az első szövegtervezetnek. Ez szeptemberben kerülne bizottsági egyeztetésre, és előreláthatólag év végén fogadhatja el a kormány. Arra számítunk, hogy 2014 első negyedében mind az EB, mind a kormány végső jóváhagyása megszülethet. Addig számos fontos alapelvben kell döntést hozni, mert az új program számos ponton eltérhet az EU eddig megszokott forrásfelhasználásaitól.

− Melyek lesznek a legmeghatározóbb eltérések?

− A változások közé tartozik például, hogy a vidékfejlesztési támogatások alapelveit a Közös Stratégiai Keretrendszer részeként, a tagállam és a bizottság által megkötött partnerségi szerződés részeként fogadja majd el az Európai Bizottság − a korábbiaktól eltérően nem csupán az EB agrár főigazgatósága hagyja jóvá. Épp ezért a tervezéskor úgy kell kialakítani a fejlesztési irányelveket, hogy azok a stratégiai keretrendszerben elvárt 11 tematikus célnak, az EMVA-rendeletben megfogalmazott hat − részben az előbbieket is magában foglaló − prioritásnak, illetve a nemzeti kormány által megfogalmazott további elvárásoknak is megfeleljenek. A társadalmi befogadással kapcsolatos programoknál például egzakt módon meg kell határozni a szegénység elleni küzdelemben elérni kívánt mutatókat. Ezt a bizottság 2017-ben ellenőrzi először. Azért hangsúlyozom ennyire a vidékfejlesztési program kapcsán a szegénység elleni fellépést, mert szemben az unió nagy részével, ahol ez inkább városi probléma, Magyarországon épphogy a vidéki térségekben jelenti az egyik legnagyobb gondot és a legtöbb feladatot, és ezért kap majd külön prioritást − és azon belül fejlesztési pályázatokat − az operatív programban. Az is újdonság lesz, hogy az egyes prioritásokon belül meg kell jelölni azokat a tematikus célokat is, amelyek elérését célozzák majd a meghirdetendő pályázatok.

− Hogyan határozzák meg pontosan a szegénységre vonatkozó paramétereket a tervezéshez?

− Tudományos alapon. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkája mellett a tervezést megkönnyítendő együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Tudományos Akadémiával. A szükséges kutatások, értékelések elvégzése érdekében mintegy 100 millió forintot különítettünk el e tudományos munka támogatására.

− Mekkora lesz a vidékfejlesztésre fordítható hétéves keret 2014−2020 között?

− Erre nehéz válaszolni. Nincs véglegesen jóváhagyott Közös Agrárpolitika-költségvetés. A februári döntéssel számolva várhatóan több lesz a vidékfejlesztésre fordítható forrás, amit − élve a stratégiai keretrendszer adta lehetőséggel − mindenképpen szeretnénk más uniós alapokból származó forrásokkal kiegészíteni, és amíg ezek tervezése, illetve a szükséges döntéshozatal le nem zárul, nehéz pontos összeget mondani, így ezt nem is tenném. A szegénység csökkentését célzó prioritásnál például számítanánk az Európai Szociális Alap foglalkoztathatóság javítására, vagy épp a mobilitás támogatására fordítható forrásaira, de terveink szerint támaszkodnánk a Kohéziós Alap, az Európai Regionális és Fejlesztési Alap elérhető támogatásaira is. Vannak uniós kötöttségek is: a tisztán vidékfejlesztési források 25 százalékát kötelezően az ökoszisztémák fejlesztésére, megőrzésére kell fordítani − ez a már ismert agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és kedvezőtlen adottságú területek támogatási programjainak folytatására áll rendelkezésre.

− Mindezek mellett mekkora lesz a termelés versenyképességére fordítható keret, és mennyire érvényesül majd az agráriumnál az a kormányzati elvárás, hogy a források 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre kell fordítani?

− A pontos arányokról még nem döntött a kormány. A tervezéskor azonban maximálisan figyelembe vesszük a 60 százalékos  elvárást. Emellett szeretnénk elérni, hogy a termelők, de főleg az élelmiszeripar minél nagyobb arányban hozzáférhessen a gazdaságfejlesztési operatív programok forrásaihoz.

− Azt ki lehet azért jelenteni, hogy nagyságrendileg legalább a mostani keret összegét eléri majd a versenyképesség javítására szánt keret?

− Igen, arányaiban biztosan.

− Eddig több jelentős ágazat − a sertés, a baromfi és a kertészet − is nyilvánosságra hozta a következő hétéves fejlesztési terveit, és a megvalósításhoz szükséges támogatási igényét. Csak ezeket összeadva máris túlléptük a jelenlegi 7 éves program 1300 milliárd forintját. Hogyan lehet mindezt és a rendelkezésre álló pénzt összhangba hozni?

− Egyelőre még erről sincs végleges döntés, de szintén a többalapos forrásfelhasználásban látjuk a megoldást. Emellett új pénzügyi eszközöket is lehet majd alkalmazni.

− Eldőlt-e már, hogy mely ágazatok lesznek a forrásfelhasználás főbb kedvezményezettjei?

− Abban nincs változás, hogy elsősorban az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszeripar versenyképességének javítása élvez majd elsőbbséget a részletes programok kidolgozásakor.

− A mostani időszakban számos kritika érte az Új Magyarország vidékfejlesztési program eljárásrendjét. Tervez-e ebben változást a tárca?

− A Vidékfejlesztési Minisztériumnak van javaslattervezete. Azt szeretnénk elérni, hogy a fejlesztési céloktól függően változzon, hogy a jelenlegi, közigazgatási hatósági eljárásos, vagy pedig a tisztán pályázatos rendszert alkalmazzuk a program végrehajtása során. Ez megkönnyítené a forrásfelhasználást, illetve azt, hogy több uniós alapból is finanszírozhatóak legyenek a fejlesztési célok. A döntés azonban a Miniszterelnökség kezében van. A tervek szerint év végére kell elkészülnie a végleges eljárásrendi javaslatnak. Abban azonban biztos vagyok, hogy nem lesz annyira szigorú a területi lehatárolás, mint a mostani programban, és nem lesz két különböző eljárásrend az 5 ezer fő alatti és feletti települések gazdaságfejlesztése esetében.

− Említette, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztéseknek a jövőben is jelentős szerepet szánnak. Ez a Leader-programok továbbélését feltételezi, de hogyan egyeztethető ez össze azzal, hogy a kormány komolyabb területfejlesztési és forrásfelhasználás tervezési feladatot szán a megyei önkormányzatoknak?

− A megyéknek eddig nem volt terület- és vidékfejlesztési feladatuk és tapasztalatuk − bár az önkormányzati törvény tavalyi módosítása ezzel is kiegészítette a megyei önkormányzatok hatáskörét −, ugyanakkor a Leader-közösségeknek már többéves gyakorlatuk van abban, hogyan lehet a helyi igényeknek megfelelő fejlesztési célokat meghatározni és elérni. Az idén meghirdetett Leader-pályázatoknál a közösségek kipróbálhatják, mennyire tudnak élni a komplex programok tervezésének és kivitelezésének lehetőségével. Ez jó felkészülési lehetőséget jelent a későbbi, többalapos forrásfelhasználásból következő komplex fejlesztési programokra. A tapasztalatot nem kellene veszni hagyni. Ehhez persze át kell alakítani a Leader-közösségek működését: egyrészt úgy, hogy a megyehatárokat lehetőleg ne lépjék át, másrészt úgy, hogy a vidéki kisebb városokat is be kellene vonni a közösségek működésébe. Arról még nincs döntés, hogy mekkora lélekszámnál húzzák meg a városok esetében a határt, de szerintem a 20 ezer fős településeknél volna célszerű. Addig is, amíg a döntés megszületik, a tárca kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat finanszírozásával már minden megyében megkezdte tevékenységét egy-egy vidékfejlesztési referens annak érdekében, hogy segítsék a helyi tervezést, illetve a helyi Leader fejlesztési stratégiák beépítését a megyei fejlesztési tervekbe.

 

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK