Paks 2: kellemetlen perceket okozhat az EU a kormánynak

A Figyelő értesülései szerint napokon belül megérkezhet a közlemény Brüsszelből arról, hogy az EU lezárta a paksi atomerőmű új blokkjára vonatkozó állami támogatással kapcsolatos eljárást. Ebben - szemben a tendereztetés miatt indítottal - nem sikerült maradéktalanul meggyőznie igazáról az Európai Bizottságot (EB) a kormánynak.
MTI, 2016. november 24. csütörtök, 08:25

A bizottság a lap értesülései szerint nem fogadja el, hogy a paksi bővítés állami támogatás nélkül is megvalósulhatna. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Brüsszel akadályt gördítene a beruházás elé. A megoldás minden bizonnyal ugyanaz lesz, mint a brit Hinley Point-i atomerőmű esetében, azaz az EB ugyan dotációnak minősíti a magyar állam szerepvállalását, de kimondja azt is, hogy a támogatás - energiabiztonsági szempontokat is figyelembe véve - összeegyeztethető a belső piaccal.

Bár kommunikációs szempontból ez okozhat kellemetlen perceket a kormányzatnak, hiszen eddig a csapból is az folyt, hogy a paksi bővítés biztosítja majd a jövőben az alacsony rezsit, az állami támogatás pedig ezzel igencsak szembe megy, összességében mégiscsak komoly győzelem ez a kabinet számára.

Az uniós eljárások megszüntetésével ugyanis új sebességi fokozatba kapcsolhat a jelenleg "stand by üzemmódban lévő" projekt, és ami talán ennél is fontosabb, az orosz forrásokhoz is hozzáférhet Magyarország.

Magyar-német alku van a háttérben?

A közelmúltban felvetődött az a gyanú, hogy Klaus Mangold üzletember és Günther Oettinger, az EU digitális politikáért felelős német biztosa ágyazott meg az uniós jóváhagyásnak. Politikai szintű magyar-német összejátszásra jelenleg nem állnak rendelkezésre bizonyítékok. Akik szerint ilyen létezik, azok arra tippelnek, hogy közben járásáért cserébe a Siemens és más német cégek majd zsíros megrendeléseket kaphatnak a paksi beruházás kivitelezésében. E logika alapján érdemes lehet tehát majd figyelemmel kísérni a tendereket, vagy ha nyilvánosak lesznek, a Roszatommal kötött szerződéseket.

Néhány elemzőben az is felvetődik, hogy a magyar-német alku, ha egyáltalán létezik ilyen, politikai stratégiai kérdésekre is kiterjedhet. Ennek azonban ellentmond, hogy Budapest és Berlin szögesen ellentétes álláspontot képvisel olyan kulcskérdésekben, mint a migráció, vagy a demokrácia. Ha viszont a csetlő-botló Günther Oettinger mégis megkapja a költségvetési portfóliót Jean-Claude Junckertől, a Bizottság elnökétől, akkor a "régi kedves ismerős" még kapóra is jöhet Budapestnek, amikor hamarosan megkezdődnek az előkészületek a következő, többéves keretköltségvetésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK