BUX
38657

Paks 2: megállapodás Brüsszellel? - Hát nem egészen

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy minden akadály elhárult a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges fűtőanyag-ellátási megállapodással kapcsolatban. A Népszabadságnak nem egészen ezt mondta az Európai Bizottság szerdán.

Napi.hu, 2015. március 26. csütörtök, 07:58

Kész a megegyezés a paksi fűtőelem-beszerzésről az Euratom Ellátási Ügynökséggel (ESA), "sikerült minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást" - nyilatkozta kedden este Lázár János telefonon az MTI-nek. Azóta kiderült, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik állítása sem helytálló: nincs megállapodás, rengeteg részletkérdés vár még tisztázásra, parafálásról (vagyis jóváhagyásról, illetve aláírásról) pedig végképp nincs szó.

Nem tudjuk megerősíteni a hírt, miszerint megállapodás született volna az ESA és a magyar kormány között a fűtőanyag-ellátásról - így nyilatkozott Brüsszelben a Népszabadságnak az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője. Az Arias Canete energiaügyi biztos és Lázár János között lezajlott megbeszélések után - amelyeken az energiaunió végrehajtását és az energiaellátás biztonságát érintő témák kerültek szóba - a bizottság képviselője jelezte: úgy értesült, hogy a magyar hatóságok és az ESA felújították a tárgyalásokat a nukleáris fűtőanyag-ellátásra vonatkozó megállapodásról annak érdeké­ben, hogy az megfeleljen az európai szabályoknak. A Népszabadság ráadásul úgy tudja, a magyar hatóságok és az ESA között még folynak a megbeszélések, ezeken az Európai Bizottság viszont nem vesz részt.

Kérdőre vonták Lázárt

Kedden két egyeztetés zajlott párhuzamosan: az egyiken Canete tárgyalt Lázárral az uniós és a magyar energiapolitika ütközéseiről, a másikon pedig Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az ESA képviselőivel a paksi fűtőanyag-ellátásról, amelynek módját (a ­Roszatom monopóliumát) korábban az ügynökség elfogadhatatlannak minősítette. A lap úgy tudja, nemcsak hogy megállapodás nem született, de Lázárt a hűvös hangulatú tárgyalásokon nemcsak az ­uniós szabályokkal összeegyeztethetetlen fűtőelemüzlet miatt vonták kérdőre, hanem azokkal az energiapiaci jogsértésekkel kapcsolatban is, amelyek nyomán Brüsszel kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen. A kormány minden fronton engedni kényszerült, megállapodás azonban már csak azért sem születhetett, mert sem a bizottság, sem a magyar kormány nem aláíró fél az üzemanyag-ellátás kérdé­sében.

Finn modell

Tehát valójában arról egyeztek meg elvi szinten (nem Lázár, hanem Sonkodi Balázs és az ESA munkatársai), hogy új eljárás indul a fűtőanyag-vásárlás engedélyezésére, a tárgyalásokba immár az ESA-t is bevonják, és azt a finn modellt tekintik példának (erről beszélt szerdán Aszódi Attila kormánybiztos is), amelyet a Fennovoima társaság kötött az ESA-val. Ennek lényege, hogy az ott is Roszatom-kivitelezésben épülő erőműnél a garanciá­lis időszakban az orosz cég szállítja a fűtőanyagot, a későbbi beszerzésekre pedig nemzetközi tendert írnak ki. Lényeges különbség azonban, hogy Finnországban nincs közpénz az üzletben, a Roszatom saját tőkével is beszállt a finn a vállalkozásba, és a használt fűtőelemekről Finnország gondoskodik. Az orosz-magyar megállapodásnak viszont központi része volt, hogy amíg a Roszatomtól vesszük az üzemanyagot, addig visszavihetjük Oroszországba a kiégett fűtőelemeket.

Most ezt az egész konstrukciót újra kell tárgyalni, és az orosz felet kárpótolni kell az elmaradt hasznáért (a fűtőanyag-szállítás önmagában mintegy hárommilliárd euróról szólt az eredeti, a Roszatomnak húszéves ellátási jogot biztosító szerződés alapján). Szakértők szerint kompenzáció­ként korábban szóba került a magyar gáztároló-kapacitás nagyobb hányadának átengedése, illetve az az akvizíció is, amelynek keretében az MVM és a Mol megvenné az olasz Enel többségi részesedését a Roszatom csőd felé tartó szlovákiai atomerőmű-beruházásában.