BUX
40131

Paksi bővítés: az összes ellenzéki indítványt leszavazták

A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott 27 ellenzéki módosító indítvány mindegyikét leszavazták a kormánypárti képviselők a parlament gazdasági bizottságának ülésén hétfőn Budapesten.

MTI, 2015. február 23. hétfő, 12:57

Becsó Zsolt (Fidesz) javaslatára viszont elfogadták a kormánypárti bizottsági tagok a kiskereskedelemben való vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslathoz beadott jogtechnikai jellegű módosításokat. Az üzletekben történő vasárnapi munkavégzési szabály úgy módosult, hogy nem havi kétszer rendelhető el vasárnapi munkavégzés, hanem havonta két pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A 100 százalékos bérpótlék változatlanul maradt a törvényjavaslatban.

Kormánypárti többséggel elutasította a bizottság a letelepedési államkötvényről szóló törvény módosítására, illetve hatályon kívül helyezésére benyújtott három ellenzéki törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. A Fidesz részéről Bencsik János szavazott a törvény hatályon kívül helyezése mellett.

A paksi bővítéssel kapcsolatban több módosító indítványt is jegyző Szél Bernadett (LMP) kifejtette, hogy a törvényjavaslat a titkosításról, illetve a közbeszerzések kiküszöböléséről szól, és probléma az is, hogy nem rögzíti: a magyar beszállítói részarány legalább 40 százalék legyen.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az információszabadságról szóló törvény döntéselőkészítő dokumentumokra 10 év titkosítást enged, míg a nemzetközi gyakorlat szerint az atomerőművekkel kapcsolatos ilyen anyagok titkosítási ideje 15 év. A közbeszerzés kikapcsolási lehetőségét már 2011 óta tartalmazza a közbeszerzési törvény, az atomerőművel kapcsolatosan ezt csak megismétli a tárgyalt törvényjavaslat. A kormány pedig fenntartja azt, hogy a hazai beszállítók részaránya legalább 40 százalék lesz - fejtette ki az államtitkár.

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) nevében úgy vélte, hogy nemzetközi egyezménybe ütközik a titkosítás, ezt Aradszki András cáfolta.

Az alkoholtermékek jövedéki biztosítékát csökkentő Lázár János és L. Simon László fideszes képviselők törvényjavaslatának általános vitája mindössze egy szavazással zajlott le a bizottságban, miután módosító indítvány nem érkezett ahhoz. A bizottság egy tartózkodással elfogadta a részletes vitát lezáró határozatot.

Sallai R. Benedek (LMP) javaslatát, hogy a kertészeti árudák vasárnap is nyitva tarthassanak, nem vette tárgysorozatba a bizottság.

Legnagyobb vita a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban bontakozott ki. Szabó Tímea, valamint Vadai Ágnes és Varjú László (DK) a kötvények értékesítésével kapcsolatos módosításokat nyújtott be. Szelényi Zsuzsanna (Együtt) viszont a konstrukció megszüntetését javasolta.

Szabó Tímea azt kifogásolta, hogy a kötvényeket szavai szerint offshore hátterű cégek értékesítik, így a bevétel egy része nem a magyar költségvetésbe, hanem ismeretlen személyek zsebébe vándorol. A képviselő 140 millió euróra taksálta az így, az állam számára elveszett pénz összegét, amely szerinte lehet, hogy a kormánypárthoz közeli vállalkozókhoz érkezik. Ezért az értékesítést állami cégnek kell végeznie - tette hozzá.

Mengyi Roland (Fidesz) szerint azonban a törvény átlátható cégek kezébe adja a kötvények értékesítését, ráadásul úgy, hogy az értékesítő kiválasztását nem egy kormányhoz kötődő hatóság, hanem a gazdasági bizottság végzi, amelyben ott vannak az ellenzéki képviselők is.

Szél Bernadett kalkulációja szerint 60 milliárd forint jutalék után nem fizetnek adót Magyarországon az offshore értékesítő társaságok. Bencsik János itt jegyezte meg, hogy miután ő az egész letelepedési államkötvény konstrukciót ellenzi, azt nem szavazta meg eredeti formájában sem, így annak a módosítását is ellenzi.

Szelényi Zsuzsanna egyebek mellett azért javasolta a konstrukció megszüntetését, mivel a külföldi ügynökök, mint mondta 60 milliárd forintos bevételt húznak ki az állam zsebéből, illetve az sem tartotta jónak, ha egy állami hatóság helyett a parlament gazdasági bizottsága bízza meg az értékesítőt. Hozzátette, hogy a vásárlók nem hoznak beruházást Magyarországra, a céljuk az, hogy letelepedhessenek az EU-ban.

Végül elvetette a bizottság három MSZP-s képviselő indítványát, hogy a bizottság a letelepedési államkötvény kockázatairól, gazdasági és társadalmi hatásairól hallgassa meg az illetékes tárcák és az értékesítő cégek vezetőit.