Az idei 1,9 százalékos államháztartási hiány után 2017-re 2,4 százalékos deficitet tervez a kormány - ebben nincs semmi újdonság, hisz a parlament előtt fekvő jövő évi költségvetési törvény is ezzel számol. A kormány Brüsszelnek péntek délután átadott 2020-ig tartó konvergenciaprogramban (kp) azzal számol, hogy a 2018-as választási évben előveszi a fiskális szigort...

Papíron a kormány 2018-ra 1,8, 2019-re 1,5, 2020-ra pedig 1,2 százalékos GDP arányos deficitet jósol. Mindezt folyamatosan csökkenő adósságpálya mellett: az idei 74,5 százalékról 2020-ra 64,6 százalékos adósságot ígér a kabinet. Az adósságcsökkentési pálya jóval lassabb az előző évi programban vázoltnál, abból 2020-ra már egy 60 százalék közeli adósság következne.

Mindezt stabil gazdasági növekedés mellett: az idei 2,5 százalék után jövőre 3,1, majd 2018-ra 3,4 százalékig "gyorsul" a gazdaság. A 2018-as csúcs után lassulással számolnak, a tervezési ciklus végére 3,1 illetve 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A 2016-2020-as tervezési időhorizontos folyamatosan emelkedő inflációval számol a kormány: az idei 0,4 százalék után jövőre 0,9 százalékos pénzromlás jön, a választási évben már 2,4 százalékkal számolnak, míg a ciklus utolsó éveire 3-3 százalékot írtak be.

A program nem számol árfolyamváltozással, a tervezési horizonton végig 312 forintos euróval kalkulálnak.

Nem ígér Brüsszelnek egy számjegyű szja-t a kormány

A mintegy hetven oldalas anyagból kiderül, hogy az idén átmenetileg lassul a gazdasági növekedés - hisz nincsenek növekedést fűtő uniós források. A jövő évtől viszont ezen a téren változik a helyzet, ráadásul a béremelések hatásara a fogyasztás is pörgeti a gazdaságot - bár így is csak 3,4 százalékos növekedési csúcsot látnak megalapozottnak, ami rámutat a magyar gazdaság alacsony növekedési potenciáljára. Gondoljunk csak bele, hogy az 1990-es évek végén a felzárkózó magyar gazdaság 5-6 százalékos növekedést produkált.

Az uniós források kiesését költségvetési költekezéssel ellentételezik - olvasható az anyagban  - és erről tanúskodik a 2017-es büdzsé tervezete is. Ugyanakkor 2017 után újra megugranak az uniós támogatások, így nem lesz szükség további költségvetési élénkítésre - ez magyarázza a 2018-tól csökkenő államháztartási hiányt a dokumentum szerint.

A kormány számításai szerint a bevezetett költségvetési intézkedések - béremelések, lakástámogatások áfacsökkentés - a következő években évi 1-1,5 százalékkos GDP arányos hiánytöbbletet eredményeznek - magyarán az említett intézkedések ennyivel rontják az államháztartás hiányát -, viszont hasonló mértékű gazdasági növekedést generálnak. A kormány részletesen bemutatja a 2017-es költségvetést, ám 2018-2020-ra azt ígéri, hogy semmi változás nem várható a költségvetési politikában - így arra sem tér ki, hogy terveznek-e például egykulcsos személyi jövedelemadót.