BUX
39279

Pénz híján veszendőbe mehet egy sikeres magyar modell - mi lesz a betegekkel?

Meggyőző eredményeket sorakoztat fel és követhető utat mutat az egészségügyi alapellátás átalakításához a két hét múlva záruló, a Svájci Alap finanszírozásában megvalósult alapellátás-fejlesztési modellprogram. Újabb források bevonása nélkül azonban az elért eredmények könnyen semmivé válhatnak, a jó gyakorlatok veszendőbe mehetnek. A már működő praxisközösségek fenntartásához és a modell országos kiterjesztéséhez éves szinten 30-35 milliárd forint kellene.

Szepesi Anita, 2017. február 16. csütörtök, 07:12

Siralmas egészségügyi mutatók jellemzik a magyar lakosságot, amit az egymás után megjelenő nemzetközi felmérések is alátámasztanak. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár hivatalba lépésekor az alapellátást -  mint az egészségi állapot javításának egyik letéteményese -  rendbetételét is célba vette. Az átalakítás egyik lehetséges útját a Svájci Alapból finanszírozott alapellátás-fejlesztési  modellprogram vázolja, amely 4,5 év után, február 28-án zárul.

A 3,7 milliárdos projekt a hátrányos helyzetű térségek egészségügyi ellátását, az ott élő lakosság egészségi állapotának javítását célozta meg, 16 észak- és kelet-magyarországi  település(Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Jászapáti és Heves Praxisközösségek) 24 háziorvosa csatlakozott hozzá és alakított ki 4 praxisközösséget.

Születéskor várható élettartam megyénként 2015KSHTeljes képért kattintson!

Mi is az a praxisközösség?

A praxisközösségeken belül az orvosok és asszisztensek munkáját gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus, népegészségügyi koordinátor segítette, a helyi közösségek tagjai közül kiválasztott és kiképzett segéd-egészségőrök pedig lehetővé tették a roma lakosság célzott elérését, bevonását is. A hagyományos betegellátás mellett a prevencióra koncentráltak: az általuk szervezett megelőzési programok, szűrések, tanácsadások és különböző kiegészítő, egészségfejlesztési szolgáltatások rendkívül népszerűek lettek a helyi lakosok körében.

A program 4-5 éve alatt elérték, hogy az orvost talán soha sem, vagy hosszú évek óta nem látott emberek is részt vettek az egészségfelmérésen, szűrésekre jártak, egészségügyi ismeretekre, egészségtudatosságra tettek szert, elkezdtek odafigyelni az egészségükre. A közvetlen kapcsolat hatására bízni kezdtek az egészségügyi dolgozókban, igénybe vették és exponenciálisan növekedő mértékben igényelni is kezdték az egészségügyi szolgáltatásokat - sorolta az eredményeket Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a program egészségpolitikai csoportjának vezetője a projekt vége közeledtével tartott háttér-beszélgetésen. A modell elképesztően sikeressé vált, robusztus eredményeket hozott, ezeket meg kell tartani, s folytatni a már meglévő praxisközösségek működését, a jó gyakorlatokat pedig országszerte kiterjeszteni - összegezte a tapasztalatokat Sinkó Eszter.

Megismerték a betegeket és az igényeiket

Az egészségügyi közgazdász kifejtette, a praxisközösségek háziorvosai a velük folytatott mélyinterjúk során elmondták, a program eredményeként sokkal többet tudnak a betegeikről, egészen másként néznek rájuk, és most már tisztában vannak azzal is, milyen kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokra van szüksége a praxisba tartozóknak. A lakosság átszűrtségi mutatója elérte a 80 százalékot, ez Európa szerte kiemelkedő arány, sikerült motiválni őket, hogy vegyenek részt a felmérésen, ami nem egy esetben életmentőnek bizonyult, amikor rejtett betegségre derített fényt - hangsúlyozta Sinkó.

A kezdeti tartózkodás után exponenciálisan nőtt a lakosság igénye a program szolgáltatásaira. A szegénységben élőknél óriási jelentőségű a lakosság közeli ellátás, a többletszolgáltatások elérhetősége, hiszen sokaknak buszjegyre sincs pénze, hogy az ellátásért távolabbra utazzanak. A praxisközösségekben dolgozók a személyes kapcsolatokon keresztül óriási bizalmi tőkét halmoztak fel, a betegek tudják, hogy érdemi segítséget kaphatnak tőlük. Ha mindez most, finanszírozás híján egycsapásra abbamarad, az maga a katasztrófa - fogalmazott Sinkó. Mi lesz azokkal, akik elkezdtek figyelni az egészségükre, a táplálkozásukra, mozgásukra? - tette fel a kérdést. A  jelen állapot szerint ugyanis február 28-án a modellprogram befejeződik, az egészségtudatosságra nevelt lakosság hirtelen magára marad, elfelejtheti a gyógytornászt, a pszichológusi vagy a dietetikusi tanácsadást, oda az addig kivívott bizalom is. A meglévő négy praxisközösség további működéshez havi 21 millió, a jó gyakorlatok országos kiterjesztéséhez éves szinten 30-35 milliárd forint kellene - becsülik a program felelősei.

A környezet is megváltozott

A dietetikusok személyre szabott tanácsokkal segítettek egészségesebb irányba tolni a hátrányos helyzetű, szegény családok táplálkozását, ennek hatására a környéken megváltozott a boltok árukínálata, a lakosság keresni kezdte az egészségesebb termékeket. Még a menzák kínálata is igazodott az alakuló fogyasztási szokásokhoz - ezek óriási előrelépések, vélte Sinkó Eszter. Prevenciós és felvilágosító programok indultak, gyerekeket szűrtek, sokukról kiderült, azért rossz a tanulmányi eredményük, mert nem látnak rendesen. Nagyon sok mindenről megmutatták, hogy szegényen is lehet másként csinálni - mindez egy pillanat alatt légüres térbe kerülhet, ha február végén megáll ez a csoda, fejtegette a program egészségpolitikai csoportjának vezetője.

Háziorvosi és házi gyerekorvosi ellátást helyben igénybe venni nem tudók aránya 2015-benKSHTeljes képért kattintson!

Van fény az alagút végén, kilátásban van további 7 milliárd uniós forrás 30 új praxisközösség kialakítására, de ez a meglévő praxisközösségek gondját nem oldja meg, ha elfogy a muníció, nem fognak tudni tovább működni - tette hozzá Papp Magor, a program szakmai vezetője. Ma 1300 milliárd forint folyik át az OEP-en keresztül, ehhez képest a 30-35 milliárd forint nem jelentős összeg, ha valamire érdemes plusz forrást biztosítani, ez az  - hangsúlyozta. Nem csupán arról van szó, hogy a 107 milliárdos háziorvosi kasszát meg kell dobni 35 milliárddal, hanem arról, hogy a modellben kipróbált, jelentős többletszolgáltatási csomagot kell a lakossághoz közel vinni, ami javít az egészségi állapotukon, emellett a hr krízist és a szakellátó, valamint fekvőbeteg-ellátórendszer terhelését csökkenti - fejtegette Papp.

Sikerült az alapellátásban tartani a betegeket

Az ugyanis kiderült, hogy a növekvő lakossági igénybevétel, emelkedő esetszám mellett sem nőtt, hanem 10 százalékkal csökkent a szakellátásba, a beutalóköteles szakrendelésekre való továbbküldés, vagyis sikerült az alapellátásban kezelni a betegeket, ami az egyik fő cél az egészségügy átalakításánál. Miközben valamennyire megnőtt a gyógyszerfogyasztás is a praxisközösségekhez tartozóknál, a kasszát ez nem érintette, legalábbis a programmal összefüggésben nem mutattak ki növekedést - sorolta az eredményeket Papp Magor. Az orvosok olyan, olcsó gyógyszereket írtak fel, amelyekről tudják, hogy a betegek ki is fogják azokat váltani. A diagnózist segítő vizsgálatokkal összefüggésben sem mértek emelkedést a laborkasszánál, miután az állapotfelmérésekhez célzott, olcsó, de nagy jelentőségű vizsgálatokat végeztettek el a háziorvosok, nem a rutinszerű vizsgálatok domináltak, de így is komoly, lappangó betegségeket sikerült kiszűrni.

A szakmai vezető elmondta, egyelőre döntésre várnak, az ehhez szükséges információkat a döntéshozók rendelkezésére bocsátották. Az alapellátásban elkerülhetetlen a struktúraváltás, nem csak a hr krízis, de a növekvő igénybevételi nyomás miatt is. A svájci modell ehhez mutat jó gyakorlatot, amit nagy kár lenne veszni hagyni  - tette hozzá Papp Magor.