Pénzért útlevelet - nem csak Orbánék trükkje

Állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt pénzért adni ma már nem okoz meglepetést, sőt, az utóbbi években szinte egy egész iparág épült e köré - írta összefoglaló tanulmányában a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Akár a repülőgép első osztályú helyein elhelyezett magazinban is lehet olvasni a különböző (főképp kevésbé fejlett) országok ajánlatairól, amelyek azzal csábítják a gazdag üzletembereket, hogy olyan útlevelet szerezhetnek, amellyel könnyebben utazgathatnak. Jobb esetben pedig jóval kedvezőbb adózási környezetben is találhatják magukat.

E tendencia erősödése egyáltalán nem meglepő az IMF szerint: a feltörekvő gazdaságokban egyre több olyan ember halmozott fel óriási vagyont, akik számára létfontosságú lett, hogy például a vízumkérdés ne akadályozza az üzleti célú utazását. Az iparág erősödését az is segítette, hogy a 2011. szeptember 11-i terrortámadás után szigorítottak azon, hogy kinek nyújtanak könnyű beutazási lehetőséget.

hirdetés X

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Országok, amelyek állampolgárságot adnak

Ezek után szinte természetes, hogy néhány szegényebb ország létrehozta az "állampolgárságot befektetésért" vagy a "gazdasági állampolgárság" elnevezésű projekteket. Ezeknél jellemzően az állampolgársághoz általában semmilyen, vagy egészen minimális követelményt szabnak arra vonatkozóan, hogy a leendő állampolgárnak mennyi időt kell az országban töltenie.

Állampolgárságot áruló államok

Ország	Bevezetés éve	Minimális befektetés	Tartózkodási elvárás	Ennyi idő alatt kaphat állampolgárságot
Antigua és Barbuda	2013	250 ezer dollár	5 nap, 5 éven belül	Egyből
Ciprus	2011	2,5 millió euró	Nincs (felülvizsgálat alatt)	Egyből
Dominika	1993	100 ezer dollár	Nincs	Egyből
Grenada	2014	250 ezer dollár	Nincs	Egyből
Málta	2014	1,15 millió euró	6 hónap	Egy év
Saint Kitts és Nevis	1984	250 ezer dollár	Nincs	Egyből
Forrás: IMF

Az első ország, amely ilyen programot indított, Saint Kitts és Nevis volt 1984-ben - érdekesség, hogyha az ország nevét beírjuk a Google-keresőbe, akkor az első hirdetés rögtön állampolgárságot kínál, amelyet akár három hónap alatt is meg lehet szerezni. Azóta több térségbeli ország is nyitott hasonló programot, míg a lista legutóbbi szereplői: Málta és Granada, amelyek 2014 óta árulják az állampolgárságukat.

Államok, amelyek letelepedési engedélyt adnak

Akadnak olyan államok, így például Magyarország is, amelyek letelepedési engedélyt adnak. Az IMF szerint ma már az EU-s tagállamok mintegy fele ajánl ilyen lehetőséget, amely igen vonzó a harmadik világbeli gazdagoknak. Az ok egyszerű: a határozatlan idejű, élethosszig tartó letelepedési engedéllyel szabadon lehet utazni a 26 schengeni ország között, sőt a családtagok is jogosulttá válnak családegyesítéssel.

Érdekesség, hogy néhány fejlettebb ország - például az Egyesült Államok és Kanada - már az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején is próbálkozott hasonló befektetői programmal.

Két évvel ezelőtt azonban Kanada megszüntette a központi, állami programját, de néhány tartomány, például Quebec és Prince Edward-sziget máig folytatja a gyakorlatot.

Megdobhatja a gazdaságot

Az, hogy az államok hogyan kérik a pénzt, teljesen változó, ám van, amiben egyeznek: például viszonylag komoly befektetést várnak el cserébe és jellemzően magas a járulékos költség is, ami az eljárási díjakat fedezi. Ezenfelül néhány ország úgy kéri a pénzt, hogy azt már sosem láthatja viszont a leendő állampolgár, továbbá van, ahol a nemzeti fejlesztési alapba kell az összeget betenni, megint mások állampapírokat vásároltatnak a jövőbeli állampolgáraikkal.

Érdemi gazdasági hatást e programok főképp a kisebb országban érhetnek el, és ott nem is akármilyet. Jó példa erre Saint Kitts és Nevis, ahol 2013-ban a GDP csaknem negyedét adta az állampolgársági program. De Portugáliában is a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések 13 százaléka jött ilyen programokból 2014-ben, míg Máltán, ha befogadták volna az akkori 1800 kérelmet, úgy a 2014-es adóbevételek 40 százalékát is elérhették volna az innen származó bevételek.

Nem mindegy, hogy ezek a pénzek hova folynak: Saint Kitts és Nevis-ben például az ingatlanszektorba irányúló beruházások olyan szinten megdobták az építőipart, hogy az ország kikerült a négy éve tartó recesszióból. Sőt, 2013-ban és 2014-ben i6-6 százalékkal tudott növekedni a gazdaság.

Ugyanakkor a túl sok és túl nagy ugrás az ingatlanszektorban oda is vezethet, hogy az árak is növekedni kezdenek, újabb lufit fújva, ami a gazdaság egészére is hatással lehet, hiába emelkednek ezzel párhuzamosan a fizetések is. A túl gyors növekedés veszélye, hogy romlik az ingatlanok minősége, ami hosszú távon az idegenforgalomra is negatív hatással lesz, márpedig az érintett fejlődő országok sokban függnek a turistáktól.

Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy a hasonló programok ugyanolyan gyorsan véget is érhetnek, mint ahogy elindultak. Ez pedig felboríthatja a kisebb országok makrogazdasági egyensúlyát, főleg ha a többletforrásokból az állam költséges programokba kezdett, amelyeket később már nem tudnának finanszírozni.

Jó hír, hogy Magyarország eddig közel sem adott el olyan sok letelepedési kötvényt, hogy ez a veszély valós legyen, ám a kisebb, főképp karibi országokban már reális lehet. Márpedig egy ilyen leállás könnyen megtörténhet, ha a fejlettebb országok úgy érzik, hogy a kis államok átléptek egy határt és szigorítják az onnan érkezők belépését.