BUX
38657

Pénzügyi biztos: lerövidülhet a devizaadós per

Azzal, hogy a Kúria a devizahiteleknél alkalmazandó banki árfolyamrés ügyében az Európai Bíróság állásfoglalását kérte kedden, jelentősen rövidülhet a későbbi eljárás, hiszen ennek hiányában a magyarországi per vesztese nyilvánvalóan maga is az Európai Bírósághoz fordulna - közölte Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa.

MTI-Eco, 2013. január 16. szerda, 16:57

A biztos azért adta ki közleményét, mivel a sajtóban és az érintett civil szervezetek részéről a Kúria döntésével kapcsolatban megfogalmazódott olyan kritika is, hogy a bíróság nem vállalta a döntéshozatal felelősségét. A biztos felidézi közleményében a Polgári törvénykönyvnek azt a passzusát, amely a jogharmonizáció során került be a magyar jogszabályba. Ez kimondja, hogy nem tisztességtelenek azok a - szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó - szerződési kikötések, amelyek egyébként világosak és érthetőek. A Kúria egyik problémája tehát az volt, hogy - az uniós és ennek alapján a magyar jogban is átvett - szabályok alapján egyáltalán vizsgálhatja-e a bíróság a kamatrés nagyságát.

Az előzetes döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy a tagállami bíróságok jogosultak - illetve bizonyos esetekben kötelesek - az Európai Bírósághoz fordulni, amely a közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazását biztosítja. Így megvizsgálják és értelmezik a közösségi jog egy-egy szabályát, illetve eldöntik, hogy a nemzeti szabály mennyiben van összhangban az uniós joggal.

A Kúria kedden függesztette fel a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, illetve döntött arról, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi.

Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által indított perben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért, amit kedden, a Kúria előtt is fenntartott.

A bíróság nem is vizsgálhatja a kamatrés nagyságát?

A Kúria emlékeztetett: a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, amely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis deviza alapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.

A bank felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint, akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.

Erre vár választ az EU-tól a Kúria

A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a "szerződés elsődleges tárgyának meghatározása" fogalma alá tartoznak-e.

Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?

Arra is választ vár a Kúria, hogy a "világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie.

A várható következményekről itt olvashat bővebben.