Az Európai Bizottság (EB) pénteken adta ki legfrissebb országjelentését Magyarországról, amelyben a gazdaság elemzése mellett azt is megnézte, hogy a 2015-ben kiadott országspecifikus jelentésben adott ajánlásokat mennyire hajtotta végre a magyar kormány. Az ajánlások között egyebek mellett már jó ideje szerepel a közbeszerzési rendszer is, ezt korábban igen komoly kritikával illette a bizottság, amely arra kérte a kormányt, hogy "erősítse meg a közbeszerzési rendszer versenyt ösztönző és az átláthatóságot előmozdító struktúráit, és fejlessze tovább a korrupció elleni küzdelem keretét".

Csak mérsékelt az előrelépés

A legfrissebb jelentés szerint ezen a területen a 2015-ös ajánláshoz képest csak "korlátozott a haladás" a verseny és az átláthatóság ösztönzésében. Itt példaként a bizottság az új közbeszerzési törvény elfogadását említi, amelyet még értékelnie kell abból a szempontból, hogy az megfelel-e az uniós jognak. Az EB szerint bizonyos - főleg az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó - intézkedések csúsznak, a közbeszerzési adatok pedig azt mutatják, hogy a verseny és az átláthatóság továbbra sem kielégítő.

A bizottsági jelentés rámutat, hogy az üzleti élet szereplőinek megítélése szerint csökkent ugyan a közbeszerzési korrupció, de a helyzet még így is kedvezőtlenebb az uniós átlagnál. Tavaly a vállalkozások 81 százaléka gondolta úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt Magyarországon (uniós átlag 71 százalék).

Az üzleti szférát képviselő válaszadók jelentős része fejezte ki aggodalmát a közbeszerzésekben tapasztalható korrupció miatt: 60 százalékuk tett említést konkrét cégekre szabott feltételekről, 52 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy elterjedt jelenség az összejátszással történő ajánlattétel. A közelmúltban közbeszerzési eljárásban részt vett üzleti szereplők 27 százaléka a korrupciót tette felelőssé azért, hogy vállalata nem nyert meg egy közbeszerzési eljárást, vagy nem ítéltek oda számára egy közbeszerzési szerződést - olvasható a jelentésben.

Korlátozott a verseny

A jelentés részletesebb elemzéséből kiderül, hogy a közbeszerzési verseny szintje tartósan alacsony Magyarországon. A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy továbbra is széles körben elterjedt a szerződések közvetlen odaítélése - olvasható a bizottság értékelésében. Magyarországon 2015-ben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 13 százalék volt, szemben az Európai Gazdasági Térség (EGT) 4 százalékos átlagával. Ezenkívül az odaítélt szerződések 36 százaléka esetében (a keretszerződéseket leszámítva) csupán egy pályázat érkezett a nagyobb értékű ajánlati felhívásokra, szemben az EGT 21 százalékos átlagával. Az említett értékek az 5. legmagasabbak az EU-ban - mutat rá az EB elemzése.

Komoly problémák vannak

A bizottság szerint a gazdasági szereplők közötti verseny hiánya és az eljárások átláthatatlansága növeli a közbeszerzési költségeket, továbbá a piac működését torzítja a potenciális szerződő felek kizárása. Az ajánlattevőket sújtó adminisztratív terhek Magyarországon magasnak tűnnek, ami a közbeszerzésen ajánlatot tevők alacsony számát eredményezi.

Az úgynevezett költséghatékonysági tanulmány szerint Magyarország a sereghajtók közé tartozik: az egy közbeszerzésre jutó ajánlattevők száma átlagosan 3,5, miközben az uniós átlag 5,4.

A célok és a valóság

A bizottság megjegyzi, hogy a 2015-2018 közötti időszakra szóló, megújított Nemzeti Korrupcióellenes Program támogatja a "nyílt szerződés" koncepcióját. A magyar kormány célul tűzte ki, hogy létrehoz egy kereshető és rendszeresen frissített online adatbázist a közbeszerzési ajánlati felhívásokkal és szerződésekkel, ahol valamennyi eljárás és ajánlattevő egyedi és állandó azonosítót kap.

A magyar kormány számára az egyik fő kihívást az jelenti, hogy a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvekben meghatározott ütemtervvel összhangban átfogó e-közbeszerzési stratégiát fogadjon el. Jóllehet az új közbeszerzési törvény - amelynek uniós joggal való megfelelését még meg kell vizsgálni - elfogadása előrelépést jelent, az elektronikus közbeszerzésre való áttérésre vonatkozó átfogó stratégia még hiányzik - mutat rá az EB, amely azt is hozzáteszi, hogy az e-közbeszerzés jelentős megtakarításokhoz, a közbeszerzések átláthatóságának javulásához, az átfutási idő lerövidüléséhez és a verseny növeléséhez vezetne.

Akár felfüggeszthetik az uniós támogatásokat

A magyar kormánynak a brüsszeli ajánlások végrehajtására nincs végtelen ideje. Az EB dokumentumából kiderül, a közbeszerzés reformjai - több más terület mellett - azon strukturális átalakítások között szerepelnek, amelyek végrehajtása előfeltétele az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) elérhető finanszírozások igénybevételének. Az érintett területeken a még függőben lévő reformokat 2016 végéig be kell fejezni, ugyanis amelyik programnál az előfeltételek az év végéig nem teljesülnek, ott az EB az érintett program prioritásai vonatkozásában felfüggesztheti az időközi kifizetéseket.

Az esb-alapokból Magyarország 2014-2020 között 25 milliárd eurónyi forráshoz juthat, ami az éves GDP 3,1 százalékát, az esb-alapok által támogatott területeken várható nemzeti közberuházásoknak pedig a 62,3 százalékát teszi ki.