A tanácstag arról is beszélt, a forint árfolyama nem jelent veszélyt az inflációs célra, viszont a külső környezeti tényezőket lehet, hogy hangsúlyosabban veszi majd figyelembe a kilenctagú MT.

A tanácsnak két fő szempontcsoportot érdemes figyelembe vennie a kamatdöntések során - mondta Pleschinger. Az egyik csoportba az országspecifikus tényezők tartoznak: ilyen a növekedés és az infláció, a másikba a külső tényezők. Eddig az országspecifikus tényezők nagyobb szerepet kaptak, de elképzelhető, hogy a következő döntéseknél már nő a súlya a külső körülményeknek is - fogalmazott a monetáris döntéshozó.

Az MT-tag szerint a forint jelenlegi árfolyama nem veszélyezteti az inflációs célt, sőt igazából az sem, ha az árfolyam az eddigi ingadozások felső sávja körül mozog.

A korábbi kamatdöntési jegyzőkönyvei alapján tudható, hogy Pleschinger már a tavalyi év közepe óta kisebb kamatvágásra szavazott, mint a többség, illetve a legutóbbi, februári kamatdöntéskor a kamat tartására szavazott - másodmagával.

Ezzel kapcsolatban Pleschinger elmondta: "tavaly július óta egy óvatosabb kamatcsökkentésnek lettem volna a híve, februárban pedig már úgy éreztem, hogy elértük azt a szintet, ahonnan továbbmenve elméleti lehetőség van ugyan a csökkentésre, és ezek a bizonyos országspecifikus tényezők meg is adják az alapot rá, ugyanakkor úgy érzem, hogy a kockázatokat most már exponenciálisan növeljük, illetve növelnénk. Kockázatok alatt a nemzetközi környezetet, befektetői hangulatot értem. Itt már nagyon volatilissé válhat a forint. Ha megnézzük azt, amikor az ukrán válság kirobbant, a forint reagált a leghevesebben. Azt gondolom, hogy ez a fajta volatilitás már nincs összhangban azzal a potenciális minimális előnnyel, amit egy következő kamatvágás még előidézhet - mondta Pleschinger az interjúban.