Pörög az allergiabiznisz - brutálisan sok pénzt dob ki feleslegesen!

Sok sebből vérzik az allergiás betegek ellátása. Az OEP nyilvántartásában szereplő allergiás náthás páciensek száma és a valóság köszönő viszonyban sincs egymással. Kevés a szakorvos, a hatékony terápiák egy részét nem támogatják, a magánszolgáltatók pedig nem csak drága, de sokszor felesleges vizsgálatokkal terhelik a betegek pénztárcáját.
Szepesi Anita, 2014. szeptember 11. csütörtök, 19:18

Miközben a légúti allergia népbetegséggé nőtte ki magát, a betegek számáról különböző nagyságrendű becslések és nyilvántartások keringenek. A járóbeteg-szakrendelőkben megjelent pollen allergiások száma alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 137 ezer betegről írt lapunknak, más forrásból egymillió fölötti pollenallergiásról is tudni, sőt, egyes becslések a népesség harmadának valamilyen érintettségét is kimutatták már.

A megbízható betegadatok mellett a szakavatott gyógyítók száma sem ismert. Mindössze annyi biztos, hogy 1984, vagyis a szakvizsga rendszerbe illesztése óta 350-400 orvos szerezte meg a szakképzettséget, ám a ténylegesen praktizálókról nincsenek konkrét információk - mondta lapunknak Nékám Kristóf klinikai immunológus és allergológus professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológiai és immunológiai osztályának vezetője.

Az allergiás betegségek lefolyása sokat változott 1984 óta, s annak, hogy ilyen kevesen választják ezt a szakterületet, az is oka, hogy a betegség agresszívabbá vált, nagyon komplex formát öltött, a korábbiaknál több szakterületet kell alaposan ismerni - vallja a szakember.

Nékám Kristóf szerint az allergiakérdés súlyát sem a társadalom, sem a döntéshozók nem érzékelik igazán, pedig egyes allergiás kórképek, közte például az asztma, és az ahhoz 50 éves kor fölött szinte kötelezően társuló tüdőtágulás, munkaképtelenséghez vezethetnek. Azt sem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy az allergia óriási üzlet is. Utóbbi még akkor is igaz, ha a szénanáthások jelentős része, egyes szakorvosi felmérések szerint 30-40 százaléka, egyáltalán nem foglalkozik a tüneteivel, illetve csak minden tizedik beteg jut el az államilag finanszírozott szakrendelőkbe. (Az alábbi táblázatban az allergiás nátha fődiagnózissal a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátásban megjelenő betegekről gyűjtött OEP-adatok láthatóak. Az asztmások számát ezek az adatok nem tartalmazzák. )

Államilag finanszírozott allergia ellátás
ÉvSzakrendelőben megjelent betegek száma (fő)
Járóbeteg-szakellátásban
kifizetett finanaszírozás
Gyógyszerek ártámogatása
2009230 836992 430 588 Ft1 633 347 323 Ft
2010179 904815 827 158 Ft1 276 574 660 Ft
2011165 936799 927 390 Ft1 294 458 033 Ft
2012147 351756 202 686 Ft1 032 020 332 Ft
2013137 368717 868 950 Ft868 129 449 Ft
Forrás: Oep

Mióta a betegség tüneteinek enyhítésére szolgáló antihisztaminok túlnyomó részét recept nélkül lehet megvásárolni, a pollenallergiások egy része simán átvészelheti a nehéz időszakot anélkül, hogy egyetlen percet is töltene az orvosra való várakozással. A recept nélküli gyógyszerekre a táblázatban látható OEP-költés sokszorosát fordítják a betegek. (A támogatásba bevont gyógyszerek árának 25 százalékát fedezi a biztosító.) Átlagosan havi maximum 4-5 ezer forintból megoldható a tünetek enyhítése. Az öngyógyítás e formája világtrend, ehhez a háziorvosok sem tudnak sokat hozzátenni, ráadásul ilyen tömegű beteg ellátására sehol sem lenne szakképzett kapacitás.

A bizonyítottan hatékony immunterápia költsége 50-60 ezer forint évente, amivel három évig kell számolni, viszont hosszú távon, az életminőséget, késői szövődményeket és kilátásokat is figyelembe véve, nemzetközi adatok alapján legalább minden második betegnél költséghatékony a kezelés. A társadalombiztosítás azonban nem támogatja.

A Nielsen legutóbbi felmérése szerint a 2013-as 133 milliárd forintos tévés reklámbüdzsé 3 százalékát tették ki az allergia ellenes szerek hirdetései, ez 3,99 milliárd forintot jelentett.
A 147 milliárdos gyógyszertári kiskereskedelmi forgalomból az orrdugulás elleni szerek részesedése tavaly 5 százalék volt, azaz 7,35 milliárd forint, ami 17 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Így dobálunk ki tízezreket

A gyógyításra és a diagnosztikára sokat is lehet költeni, ám ezeknek a kiadásoknak a java része értelmetlen és eredménytelen - hangsúlyozza Nékám. Számos allergiavizsgálat elérhető magánszolgáltatóknál, a 30-50 allergént tesztelő panelek ára eléri 30-40 ezer forintot, csakhogy ezek a vérvizsgálatok nem allergiát mutatnak, hanem egyfajta érzékenységet, amelyet az orvosnak kellene interpretálnia, a kórelőzmény és a tünetek ismeretében értelmeznie. A drága diagnosztika viszont épp ennek a lehetőségét szűkíti, erre már nem hagy pénzt a betegek zsebében, ezért a hangsúlyt inkább a beteg kórelőzményére, vizsgálatára és rizikótényezőinek elemzésére kellene helyezni - teszi hozzá Nékám Kristóf.

Nékám az ellátásból legjobban a precíz, személyre szabott diagnosztikát, az egyéni prevenciót és terápiát, valamint a kontrollt, az alternatív terápiáknál pedig a jogi szabályozást hiányolja. Az is baj, hogy a magánszolgáltatóknál nincs minőségellenőrzés. Megfelelő jogi környezet, előírt minőségi standardok és irányelvek nélkül sem az alternatív szerek, sem a kezelési módok hatásossága nem számonkérhető. Egy sokmilliárdos alternatív bizniszben minimális elvárás lenne a szakmailag elfogadható hitelességű bizonyítékok megnevezése is, ami alapján a betegek eldönthetik, hogy költenek-e az adott szerre, vagy beavatkozásra, azonban ez most még nem kötelező - hangsúlyozza Nékám Kristóf.

HOZZÁSZÓLÁSOK