Tavaly a végleges adatközlés szerint 3,6 százalékkal nőtt a GDP. A termelési oldal egységes képet mutatott egész évben, végig meghatározó szerepe volt az ipari termelésnek, a szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak. Ezzel szemben a felhasználási oldal nagy változáson ment keresztül a négy negyedév során. Míg az első három negyedévet a beruházások hozzájárulása dominálta, az utolsó negyedévben már jelentősen visszaesett a beruházási aktivitás. Az így keletkezett űrt a háztartások fokozatosan erősödő fogyasztása töltötte be. Továbbá, az utolsó negyedévben a külkereskedelem is újra hozzájárult a növekedési lendülethez - kommentálta a friss adatokat Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői.

A szakértők szerint pozitív, hogy a háztartások kereslete erősödik, és várhatóan ez az erősödő trend folytatódik a következő években. Így, a lakosság válhat a növekedés motorjává. Aggodalomra ad okot azonban, hogy a beruházások volumenének bővülése 3,9 százalékra esett vissza 2014 utolsó negyedévében a korábban látott 15-20 százalékos értékekről. Az EU-s források felhasználásának lassulása is csökkenti a beruházások dinamikájára 2015-ben. Ezt a hatást részbe ellensúlyozhatja az MNB növekedési nitelprogramja. A növekedés 2015-ben is folytatódhat, 2 és 3 százalék között lehet - vélik az elemzők.

Kapcsolódó

Tavály az ipar volt a gazdaság motorja, 1,2 százalékpontot jelentett a 3,6 százalékos növekedésben. A szolgáltatások pedig 1,1 százalékponttal részesedtek a bővülésből. A szolgáltatásokon belül pedig a kereskedelem és a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység ért el kiugró eredményt. A mezőgazdaság és az építőipar járult még hozzá számottevően a növekedéshez: ez a két szektor egyaránt 0,5 százalékpontot tett hozzá az emelkedéshez - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A GDP keresleti oldal alapján a beruházások önmagukban 2,3 százalékpontot jelentettek a növekedésben, a háztartások fogyasztása pedig 1 százalékponttal járult hozzá ahhoz. Az előző évekhez képest a háztartások eredménye nagyon jelentős, ezt bizonyítja, hogy a háztartások legutóbb 2006-ban tettek hozzá ennél többet a növekedéshez. Az utóbbira számítani lehetett a tavalyi kiskereskedelmi adatokból, miután a lakosság egyre többet vásárolt.

A beruházások nagyon lelassultak az utolsó negyedévben, így az idén sokkal kisebb szerepük lehet a fejlődésben. Ezt részben ellensúlyozhatja a háztartások fogyasztása, amely még bővülhet is. A termelési oldalon elképzelhető változás, a jelenlegi kilátások alapján inkább a szolgáltatások kerülhetnek túlsúlyba, az ipar pedig a második helyre szorulhat. Összességben a szakember a tavalyinál valamivel lassabb tempóra számít az idén, az éves növekedés 2,5 százalék körül lehet.