Praxisközösségekkel gyógyítanák meg a magyar betegeket

Az alapellátás megerősítésének fontosságát, a háziorvosok kompetenciájának bővítését, praxisközösségek kialakítását szorgalmazta több korábbi egészségügyi miniszter, illetve a területért jelenleg felelős államtitkár a Medicina Konferencián rendezett kerekasztal beszélgetésen - írta az MTI.
Domokos Erika, 2017. november 24. péntek, 22:23

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy vélekedett, hogy az alapellátás elsősorban nem pénzkérdés, hanem a megerősítése érdekében vissza kellene adni a respektjét, ami a kompetenciák átadásával érhető el elsősorban. Olyan kompetenciákat kell adni a háziorvosoknak, amelyek jelenleg csak a szakellátásban érhetőek el - mondta a miniszter.

Praxisközösségek

Azzal kapcsolatban, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis és az ott gyógyítók jellemzően nyugdíjas korúak, a miniszter azt mondta, hogy az úgynevezett svájci modell szerint praxisközösségeket kell kialakítani, mert a legtaszítóbb a fiatalok számára az egyedül végzett munka.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2010-től a szakellátást jóval meghaladó mértékben bővült az alapellátás finanszírozása. Az idén például az elmúlt évi 750 millióról 2,25 milliárd forintra emelkedett az a forrás, amellyel a költségvetés támogatja a praxisvásárlást, vagyis az üres háziorvosi praxisok betöltését. Ugyan még 300 praxis betöltetlen, de ezek közül mintegy 200-nál olyan alacsony a betegszám, hogy megszűnésre vannak ítélve. A fennmaradó, valóban működőképes, mintegy száz praxis közül 55 betöltésére pedig már van jelentkező.

Időskori védőnői ellátás kellene?

Gógl Árpád, az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere szerint a járásokra kell felépíteni a komplex egészségügyi ellátást, növelni szükséges a társadalom egészségtudatosságát, amit például a közoktatásban az egészségtan bevezetése szolgálhatna. Továbbá az elöregedő társadalomban a gyermekek védőnői ellátása mellett be kellene vezetni az időskori védőnői ellátást.

Székely Tamás, a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány egészségügyi minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak kompetenciákra, hanem több pénzre is szüksége volna az alapellátásnak. Ugyanis ma egy praxis átlagos finanszírozása 1,2 millió forint havonta, aminek harmadát azonnal elviszik az adók és járulékok, vagyis csupán az orvos és a nővér bérére elegendő.

Szükség lenne a nyugdíjas dolgozókra

A tanácskozás másik témája az nyugdíjas egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának korlátozása volt - írta az MTI.

Kökény Mihály, a Horn- és a Medgyessy-kormány egészségügyi minisztere azt hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozókat mentesíteni kellene a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának 2013-ban bevezetett általános tilalma alól, a többi között a nővérhiány enyhítése érdekében. Továbbá a nyugdíj mellett dolgozóknak meg kellene kapniuk a besorolásnak megfelelő bért - tette hozzá. Kökény.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány szakminisztere ugyancsak azt mondta, hogy helytelen volt az egészségügyi dolgozókra is kiterjeszteni a szabályozást és az ágazatot mentesíteni kellene a jogszabály alól.

Ónodi-Szűcs Zoltán erre azt mondta, hogy a törvény egy maitól eltérő helyzetben született, ám ma mindenki megkapja a mentesítést, aki kéri.

A miniszter szerint egyre inkább visszaszorul az orvoselvándorlás. Ugyanis, miközben 4-5 esztendeje még évente mintegy 900 orvos távozott, tavaly csak 380 és az idén tovább csökkent ez a szám.

A fórumhoz hozzászóló háziorvosok ugyancsak szorgalmazták olyan praxisközösségek alakítását, amelyben többek között dietetikus, gyógytornász vagy szociális gondozó is segíti a háziorvosok munkáját.

HOZZÁSZÓLÁSOK