"Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - indokolja Szász, hogy miért szükséges figyelembe vennie a bíróságoknak az ügyek önmagukon túlmutató hatásait. Szász Károly már több alkalommal is elmondta a szervezet álláspontját, amely szerint nem voltak jogellenesek a deviza alapú hitelek, hiszen az azok folyósításakor hatályos jogi környezet lehetővé tette azokat, a szereplők pedig "kölcsönösen üzleti előnyök realizálását remélték".

A felügyelet elnöke szerint bizonyos esetekben ugyan elképzelhető, hogy eljárási hibákat fedezzenek fel a szerződésekben, és az ilyen esetek egy részében a semmisség kimondása is indokolt lehet, de általánosságban mégsem mondható ki a hiteltípus jogellenessége. Szász levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az általános semmissé tétel mellett az ügyfeleknek azonnali fizetési kötelezettsége származna, miközben a bankok méretes veszteségeinek leírása alapjaiban veszélyeztetné a pénzügyi rendszert. Összességében államcsődhöz is vezethet egy ilyen megoldás - figyelmeztet Szász Károly.

Mint ismert, a hónap végén a Kúria az árfolyamrés alkalmazása kapcsán próbál egységes álláspontot kialakítani. Ezzel kapcsolatban Polt Péter legfőbb ügyész jelezte: az átváltás terhe nem kapcsolódik szorosan a hitelszerződéshez, így azt a hitel esetében nem lehet önálló költségelemként értelmezni.