PSZÁF: csökkent a nyugdíj- és egészségpénztárak taglétszáma

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban enyhén csökkent a tagok száma az első negyedévben, miközben a magyar állampapírok hozamának csökkenése következtében folytatódott a kezelt vagyon felértékelődése - derül ki a PSZÁF gyorselemzéséből, amely csütörtökön került nyilvánosságra a felügyelet honlapján.
MTI, 2013. május 23. csütörtök, 19:59

A jelentés szerint a magánnyugdíjpénztárakat a taglétszám lemorzsolódása, végelszámolások, illetve veszteséges működés jellemezte. A korábbi tendenciákkal ellentétben ezúttal az egészségpénztárak taglétszáma is csökkent a tagdíj nemfizetés miatt kizárt tagok magas száma következtében. Az önkéntes nyugdíjpénztárak március 31-i 1 217 433 fős taglétszáma 9277-tel volt alacsonyabb a 2012. negyedik negyedévi záró-taglétszámnál - ismerteti az elemzés. Az első negyedévi 0,76 százalékos csökkenési ütem nagyságrendileg megegyezett a taglétszámcsökkenés kezdetétől - azaz 2008 negyedik negyedévétől - számított átlagos csökkenési ütemmel (0,80 százalék). A taglétszám csökkenését alapvetően az új belépők számának elmaradása okozta: 2013 első negyedévében az újonnan belépett 7 991 fő jelentősen elmaradt a pénzügyi válság kezdetétől - 2008 őszétől - számított 13 522 fős átlagtól, és a legalacsonyabb érték 2002 első negyedéve óta. E tekintetben a piac a jelenlegi feltételek mellett telítettnek tűnik - állapítja meg az elemzés.

Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor 2013 első negyedévében is veszteségesen működött, annak ellenére, hogy a szektor költségalkalmazkodása folytatódott. A működési célú költségek és ráfordítások 2013 első negyedévében 8,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2012 hasonló időszakában, míg a működési célú bevételek 9,6 százalékkal maradtak el 2012 azonos időszakától, így a szektor működési vesztesége 4,7 százalékkal csökkent. A veszteséges működés következtében folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztári szektor koncentrációja: az önkéntes nyugdíjpénztárak száma eggyel (51-re) csökkent 2013 első negyedévében.

A magyar állampapírok hozamának első negyedévben bekövetkezett esése eredményeként az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések felértékelődése nem tört meg: a kezelt vagyon a december 31-i 919,1 milliárd forintról március végére 937,1 milliárd forintra nőtt. Az első negyedévben a befektetési jegyek részaránya 0,8 százalékponttal emelkedett, míg a részvények aránya 0,8 százalékponttal csökkent a portfólió átstrukturálása következtében. Ez a kismértékű részarányváltozás a részvényállományban 14,9 százalékkal - 6,5 milliárd forinttal - alacsonyabb szintet jelent az előző negyedévhez viszonyítva.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszámának csökkenése is tovább folytatódott 2013 első negyedévében, a változás azonban jelentős részben technikai: a más pénztárakba átlépők átmenetileg nem jelennek meg sem a korábbi, sem az új pénztár tagjai között. A magánnyugdíjpénztárak száma nem változott 2013 első negyedévében, és a még működő 10 magánnyugdíjpénztárból 3 továbbra is végelszámolás alatt állt.

A magánnyugdíjpénztárak vagyona a 2012. december 31-i 192 milliárd forintról 2013. március végére 183 milliárd forintra csökkent. A 9 milliárd forintos csökkenés döntően két ellentétes hatás eredménye: a végelszámolás technikája következtében technikailag 12,9 milliárd forinttal csökkent a magán-nyugdíjpénztári szektor kezelt vagyona, amit részben ellensúlyozott az állampapírok árfolyamának emelkedéséből származó felértékelődés. A magán-nyugdíjpénztári szektort a várakozásoknak megfelelően továbbra is negatív működési eredmény jellemezte 2013 első negyedévében. A 0,27 milliárd forintos működési veszteség nagyságrendileg megegyezett az előző negyedévivel.

Az egészségpénztárak taglétszáma a december végi 1 041 375-ről március végére 1 029 255-re csökkent. A 12 120 fős, historikus maximumot képviselő változást a tagdíj-nemfizetés miatt kizárt tagok magas száma magyarázza. A szezonális hatásoknak megfelelően 2013 első negyedévében az új belépők 19 148-s száma meghaladta az előző negyedéves szintet. Ez 2012 hasonló időszakának magas (51 888 ) számától elmaradt, az akkori kiugró értéket azonban a cafeteria szabályok jelentős változása okozta. Az első negyedéves tagdíjbevétel 9,6 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakáénál: a csökkenés a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás elmaradásából adódott. A szolgáltatási kiadások alakulása megfelelt a korábbi negyedévek átlagának: a kiadásokban továbbra is a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszközök dominálnak 79 százalékos részaránnyal.

HOZZÁSZÓLÁSOK