Már a 2015-ös költségvetésben szerepelt egy titokzatos 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel, amit a 2016-os büdzsében 130 milliárd forinttal szerepeltettek. A kormány hónapokig nem árulta el, hogy miből tervezik előteremteni ezt a pénzt, amikor is tavaly ősszel döntöttek a termőföld-privatizációról. Tavaly ugyan egyetlen fillér sem folyt be a költségvetésbe ebből a forrásból a halasztott fizetési konstrukció miatt, idén azonban a teljes értékesített összeg a büdzsé bevétele lehet.

A 240 milliárd forintos egyéves privatizációs bevétel több évtizedes rekord - ehhez mérhető bevételek évente az 1990-es évek második felében keletkeztek amikor a bankok és a nagy közműszolgáltatók eladása volt napirenden. Miközben a költségvetési törvényben csak az idei évre 130 milliárd forintot terveztek be, ezzel szemben a tavalyi és idei értékesítési bevételek már most elérik a 240 milliárd forintot. (A dolog szépséghibája, hogy a pénzt valójában nem az új tulajdonosok rakják az állam zsebébe, hanem az állami tulajdonban levő Magyar Fejlesztési Bank Zrt., amely kedvezményes hitelekkel támogatta a leendő vevőket.) A költségvetés szempontjából ettől függetlenül ez terven felüli bevétel, ami már most eléri a 110 milliárd forintot, ám földértékestések folytatódnak, így további 10 milliárdok folyhatnak be idén, esetleg jövőre a költségvetésbe.

Sok pénzt ígértek már el

A terven felüli bevételhez a kormány elvileg nem nyúlhat, hanem az a hiányt csökkentené. Ám nagyobb a valószínűsége, hogy a kabinet olyan kiadásokra csoportosítja át a pénzt, ami nem szerepel a korában elfogadott 2016-os költségvetésben, ám a kormány számára fontos. A fideszes többségű parlament épp a múlt héten mondott le a költségvetési felügyeleti jogáról, ugyanis a parlament elfogadta az államháztartási törvény azon módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány a parlament tudta nélkül új kiadási előirányzatokat kreáljon kormányhatározatokkal. (A törvényjavaslatot kihirdetés előtt, Áder János köztársasági elnök még nem írta alá.)

A kormány az idei költségvetés tavaly június elfogadása óta már számos olyan elvi döntés hozott, amely pénz igényel, így a földárverésekből befolyó extra 110-130 milliárd forint vélhetően ezen kiadások finanszírozásra megy el. A kormány az elmúlt hónapokban 75 milliárd forintnyi extra kiadásra kötelezte el magát - amit részben fedezett ugyan a költségvetés tartalékából, de további pénzekre lesz szüksége a kormánynak, ha ígéreteit terveit meg is akarja valósítani. Olyan, sokszor vitatott nagyberuházásokra kell a pénz, mint az olimpia rendezés előkészítése (10,2 milliárd forint), a Testnevelési Egyetem új campusa ( 15,9 milliárd forint), a Külügyminisztérium informatikai fejlesztése (3,5 milliárd forint), vagy épp a 1956-os forradalmi emlékév programjai, amire 12,1 milliárdos keretet irányoztak elő.

Ketyeg egy-két bomba a költségvetésben

A terven felüli bevételek felhasználására csak a negatív költségvetési kockázatok hatástalanítása után kerülhet sor, ezek közül jó néhányat azonosított a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legutóbbi tanulmányában. Első helyen említik a EU-források gyorsított lehívását - ugyanis az ehhez szükséges önrészt a költségvetésnek fedeznie kell. A 2014-2020-as pénzből azonban még egyetlen fillért sem hívott le a kormány - hisz épp, hogy lezárult az előző fejlesztési ciklus.

Konkrétabb költségvetési kockázat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) konszolidálása, amire a kormány 38 milliárd forintot ígért. A pénzt állítólag már megkapta a KLIK, ám a kabinet azt nem hajlandó elárulni, hogy a 38 milliárdot milyen forrásból teremtették elő. Szintén nincs meg a költségvetési fedezete a kormány otthonteremtési programjának, amiről 2015 utolsó hónapjaiban született meg a döntés. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kibővítése, a lakásáfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentése csak 2016-ban 52 milliárd forintnyi többletforrást igényelne.