A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint a gazdaság szerkezete a termelési oldalon 2014 második negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető. A termelési oldalon az összes meghatározó nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke bővült. A legfőbb hajtóerőt az elmúlt negyedévben is az ipari termelés és a szolgáltató szektor jelentette - előbbit a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok exportteljesítménye, utóbbit az erősödő belső felhasználás húzta.

A felhasználói oldalon folytatódott a növekedési szerkezet átalakulása: a növekedés kizárólag a belső tételekhez köthető. Az import az exportot jóval meghaladó ütemben növekedett, és bár a külkereskedelmi aktívum így is bővülni tudott, a nettó export összességében a II. negyedévben nem volt hatással az éves GDP-növekedési ütemre.

A dinamikus gazdasági növekedés motorja a beruházás volt, melynek bővüléséhez a második negyedévben a versenyszféra járult hozzá leginkább. A foglalkoztatás és a reálbérek éves bázisú emelkedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem tovább bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3,9 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez - állapítja meg a Századvég.

Jövőre lassul a gazdaság

A gazdaságkutató prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben 3,3 százalékos lesz, ami 2015-re 2,4 százalékra mérséklődhet. Ez a technikai hatások mellett az egyedi gazdaságélénkítő folyamatok ("nhp-hatás", uniós források) lecsengésének következménye. Jövőre már nem tud ellensúlyozni az EU-transzferek beáramlása és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamat.

A költségvetés idei hiánya a Századvég becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, és szerintük jövőre sem látható kiigazítási kényszer. A gazdaságkutató erre az évre 2,4, jövőre 2,7 százalékos deficittel számol.

Az éves inflációt idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad, ami erre az évre 0,2, jövőre 2,4 százalékos pénzromlási ütemet jelent. A Századvég szerint az idei nyomott inflációs környezetet a korábbi közműdíjcsökkentések hatásával, illetve az újabbak bevezetésével, valamint az inflációs várakozások mérséklődésével indokolja, de a teljes előrejelzési horizonton az inflációt az orosz embargó miatt kialakuló túlkínálat árleszorító hatás is visszafogja. A jövő évi gyorsabb ütemre a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet miatt számítanak.

Szigorítás jön

A nyomott inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója és a globálisan laza monetáris politika indokolják a historikusan alacsony jegybanki kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását a Századvég szerint, ám az idei 2,1 százalékos alapkamat után jövőre mégis 3 százalékos alaprátával számolnak.

A magas külkereskedelmi többlet szűkülését, a nettó export gazdaságot visszafogó hatását az élénkülő belső felhasználás és a kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági környezet indokolja.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

201320142015
Bruttó hazai termék (volumenindex)*1,13,32,4
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*0,22,42,5
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*5,813,34,9
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*5,35,66,2
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*5,37,27,0
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)6,65,75,4
Éves fogyasztóiár-index (%)*1,70,22,4
A jegybanki alapkamat az év végén (%)3,002,103,00
Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)*10,27,98,2
A bruttó átlagkereset alakulása (%)*3,43,34,8
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában**3,13,12,8
Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában**6,86,86,0
Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában-2,2-2,4-2,7
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*0,91,72,2
* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** Új MNB-módszertan szerint számítva.
Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

Idén a beruházás, jövőre a fogyasztás húz

Idén a növekedés legfőbb hajtóereje a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz, vagyis az elemzők egy belső forrásokra támaszkodó gazdaságszerkezetet vetítenek előre. Az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszának keretét 1000 milliárd forintra emelte, ami jelentős többletforrást biztosít a versenyszféra beruházásaihoz, amelynek hatására a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepét.

A Századvég elemzői idén és jövőre 15 éve nem látott beruházásbővülést várnak. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja, valamint azzal számolnak, hogy a tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet miatt nő a háztartások fogyasztási hajlandósága (csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre).

A gazdaságkutató ugyanakkor megjegyzi: elemzők az alappályán még nem számoltak a kormány szeptemberben várható újabb devizahiteles programjával, ez ugyan egyrészről lökést adhat a fogyasztásnak, másrészről viszont a bankok tőkehelyzetét ronthatja, ami visszafoghatja a hitelezést.

A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat.