Kondrátnak a féléves költségvetési deficit részletes bontása alapján készült előrejelzései számos területen (adók, a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok (kszf) nettó kiadásai) hasonlóak a kormányzati előrejelzésekhez, bár ez utóbbiak májusi adatokon nyugszanak, míg az övé júniusi adatokon. Ami a kszf-ek nettó kiadásait illeti, a kormány előrejelzése és az MKB-é is kifejezetten nagy, 200-250 miliárd forint eltérést lát az előirányzattól, míg az MNB láthatóan a célirányzat teljesülését várja. Pontosan ez az a terület, ahol az év második felében rejtett kiigazítást várunk, de az MNB előrejelzése ezzel együtt is túl optimistának látszik - véli az MKB elemzője.

Az idei hiány rendben lesz

A cash-flow hiányt tekintve, mind a kormány, mind az MNB bizonyos mértékű csúszást vár az eredeti költségvetési tervhez képest, durván a GDP 0,6-0,7 százalékának megfelelő mértékben. A kormányzat részesedés-vásárlásai azonban várhatóan nem növelik a maastrichti deficitmutatót, ezért az EU-módszerek szerint számolt hiány a GDP 0,5 százalékának megfelelően lesz kevesebb. Az eltérés többi részét a tartalékok bőven fedezik, ezért a Varga-csomag intézkedései deficit szempontból szükségteleneknek tűnnek, legalábbis a kormányzati adatok alapján. Ez azt erősíti, hogy a zárolásokat inkább az adóssággal kapcsolatos megfontolások motiválják.

Az MKB friss előrejelzések kevésbé optimista, több elcsúszást látunk a költségvetésben, azonban még ebben az esetben is elegendőnek tűnik a megmaradt tartalékok el nem költése és a Varga-csomag végrehajtása ahhoz, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartsa a kormány. A 2014-es GDP-arányos költségvetési hiányra adott friss prognózis 2,9 százalék.

Mégsem szigorú a fiskális politika

Bár csak csekély kockázatot látok a hiánycélnál, ez nem jelenti azt, hogy a fiskális politika szigorú lenne. Épp ellenkezőleg, a fiskális politika alapvetően laza, és a GDP 1,1 százalékának megfelelő fiskális expanzió várható idén - fogalmazott Kondrát. Mivel a gazdasági növekedés váratlanul erős volt az első negyedévben, a strukturális egyenleg rosszabb az előzetes becslések által sugalltnál. Az államháztartás ciklikusan kiigazított egyenlege a különböző előrejelzések szerint romló tendenciát mutat, és idén és jövőre is jelentősen meghaladja a Magyarországra vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzést, ami jelenleg a GDP mínusz 7 százaléka.

Forrás: MKB

Újra 80 százalék fölé mehet az adósságráta

A ciklikusan kiigazított egyenleg romlása valószínűtlenné teszi az adósságráta fenntartható módon történő csökkentését. Az MKB előrejelzések szerint az államadósság pályája gyakorlatilag lapos lesz, nem mutatja jelét a szükséges csökkenésnek (az EU adósság-szabálya a Maastrichi kritériumoknak megfelelően megköveteli az adósság fokozatos csökkentését a GDP 60 százalékára 20 év alatt).

Így az adósságráta a 2013 végi 79,3 százalékról 80,5 százalékra növekedhet GDP-arányosan 2014 végére - hacsak nem történik valamilyen intézkedés, vagy a forint árfolyama nem erősödik jelentősen a mostani szintekről. A kormányzat a múlt évhez hasonlóan drasztikusan csökkentheti az MNB-nél tartott forintszámlája (KESZ) összegét az év végén, de ez is csak akkor lesz elég a sikerhez, ha még az előző évinél is nagyobb összegű a csökkentés (ez lehetséges, de nem minden kockázat nélküli lépés), és ezzel együtt a forint visszaerősödik a 300-as szint alá, azaz az év eleji szint közelébe.

Hosszú távon is beragadhat

A távolabbi kilátásokat tekintve a prognoszta szimulációja azt mutatja, hogy a adósságmutató a GDP 80 százaléka körüli szinten ragadhat az alábbi feltételezésekkel: a deficit a GDP 2,5-3,0 százaléka között marad, a forint árfolyama mérsékelten (évente 1 százalékkal) tovább gyengül, a hozamok a mostani szintek környékén stabilizálódnak, az átlagos infláció 2,5 százalék, a potenciális növekedés pedig 1,8 százalék lesz.

Az adósságráta csökkenése behatárolt - olvasható az elemzésben. A mutató 70 százalék közelébe eshet, ha a növekedés és az infláció átlagos értéke 2,5, illetve 2,0 százalék lesz, a hozamok a jelenlegi szintekről 0,5 százalékkal tovább csökkennek és a deficit az 1,5-2,0 százalék közötti tartományban stabilizálódik, azonban a tényezők ilyen együttállását nem valószínű. Egyrészt a hozamok történelmileg alacsony szinten vagy annak közelében vannak, és várhatóan nőnek a következő években. Másrészt a gyorsabb növekedésből származó magasabb adóbevételeket meg kellene takarítani, ezáltal a hiányt csökkenteni, de a közelmúlt tapasztalatai óvatosságra intenek - véli Kondrát.

Forrás: MKB

A felfelé mutató kockázatok lényegesen hangsúlyosabbak. A belföldi hozamok várhatóan nőnek, amint beindul a Fed kamatemelési ciklusa 2015 közepe táján, és ez növeli a kamatkiadásokat. Emellett a potenciális növekedés 1,5 százalék körüli lehet hosszabb távon, ami nem tesz lehetővé tartósan 2,5 százalékos növekedési ütemet. Tovább a forintárfolyamnál az alappályához képest inkább a gyengébb szintek felé mutatnak a kockázatátok. Az MNB és a kormány közelmúltbeli kommunikációja, valamint az összes lakossági devizahitel tervezett forintosítása valószínűleg oda vezet, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók nagyobb toleranciát tanúsítanak majd az árfolyam gyengülésével kapcsolatban - fogalmazott a prognoszta.

Az általunk használt szimulációs modell lefelé torzít, mivel az elmúlt 20 évre adott becslések általában a tényadatoknál alacsonyabbaknak bizonyultak, bár ez az eltérés az utóbbi néhány évben már kisebb volt. Így a szimulált adósságpályák is lefelé torzítottak lehetnek, és a tényleges adósságpályák magasabban húzódhatnak. Ráadásul a szimulációk nem számolnak a Paks bővítése miatt szükséges mintegy 10 milliárd eurós hitelfelvétellel, ami 2017-2027 között durván a GDP 1 százalékával emelheti meg a pályákat - jegyezte meg Kondrát.