BUX
40131

Rendkívüli dologra készül a kormány - 25 éve nem volt ilyen

Csont nélkül átmehet a parlamenten az államháztartási törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi a kormánynak a rendeleti költségvetés bevezetését. A javaslat elfogadása után a kormány a költségvetési törvényt bármikor negligálhatja, azt egy határozattal átírhatja, igaz, egyelőre a hiánycélon nem módosíthat. A törvényről hamarosan szavazhatnak a képviselők.

Papp Zsolt, 2016. március 22. kedd, 11:17

Megkezdődött Varga Mihály kiskorúsítása, illetve a rendeleti költségvetés megteremtése; a költségvetési bizottság három hetes pihentetés után ugyanis végre napirendre tűzte az államháztartási törvény alig egyoldalas, ám annál messzebbre mutató módosítását.

A javaslat - amit nem is a területért felelős nemzetgazdasági miniszter, hanem Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyez - lehetővé tenné, hogy a kormány év közben korlátlanul vállalhasson kötelezettséget kifizetésekre. Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben - mert nem terveztek vele, de még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás -, módosították a költségvetési törvényt, amihez megvolt a biztos parlamenti többség. A jelek szerint a kormány a jövőben nem ezt az utat járná, hanem egyetlen határozattal "legalizálná" a fedezet nélküli pénzköltést.

Ha változatlan formában "átmegy" a javaslat, a jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése. Így egyedül a (mindenkori) miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Ezzel megvalósulna költségvetési ügyekben a rendeleti kormányzás, hisz ezentúl bármilyen költségvetést fogad majd el a parlament, az a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire.

A költségvetési bizottság mai ülésén már azzal is bagatellizálni kívánta a kormány a javaslatot, hogy az előterjesztőket két középvezető, az NGM főosztályvezetője Kézdi Árpád és Berczik Ábel kincstárért felelős helyettes-államtitkár képviselte.  Eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy autószalonban tartott sajtótájékoztatóra készült az online pénztárgépek kiterjesztésről, de azt időközben lefújták - mintegy jelezve, hogy a NGM első embere mit is tart gazdaságpolitikájának súlyponti kérdésének.

A javaslatról - bár az egyértelműen sérti a parlament és a Költségvetési Tanács (KT) jogait - a KT sem tartotta fontosnak, hogy a bizottsági vitában jelezze álláspontját, de az MTI tudóstása szerint  az általános vitában sem szólaltak fel a KT vezetői - igaz ez betudható annak, hogy a vita késő este folyt. Ekkor Tállai András az NGM államtitkára szerint így a pluszfeladatokat hatékonyabban tudják ellátni, de hiányt növelő intézkedéseket nem hozhatnak. Szűcs Lajos (Fidesz) azt emelte ki, hogy szokatlan, de van olyan helyzet, hogy a kormánynak több a bevétele, mint azt korábban számolták, ez is felhasználhatóvá válik.

Csapás lehet a hitelességre

A javaslatot - ha változatlan formában fogadják el - gyakorlatilag írott malaszttá teszi a költségvetést, ezzel 25 évvel - a rendszerváltás előtti időkig forgatja vissza a kormány az idő kerekék. Ugyanis ha a kormány megkapja a korlátlan átcsoportosítás lehetőségét - innentől kezdve teljesen lényegtelen, hogy mi szerepel a költségvetési törvényben, azt egy alacsonyabb rendű határozattal a kormány bármikor felülírhatja. A javaslat szerint ad absurdum az is előfordulhat, hogy a kormány úgy határoz költségvetési kötelezettségvállalásról, hogy arról az NGM nem is értesül, így csak utólag szerezhet tudomást a több tízmilliárdos kiadási tételről.

Az NGM köztisztviselője - képviselői kérdésre  elmondta -, hogy  szerinte a kormány eddig is kollektív döntéseket, így nem fog előfordulni, hogy a miniszter tudja meg utoljára, hogy milyen döntést fogadott el a kormány.

A módosítás abból azon túl, hogy komoly alkotmányos aggályok merülnek fel - hisz tartalmilag egy törvényt lehet módosítani egy kormányhatározattal, ami ráadásul nem is jogszabály, komoly hitelességi deficitet jelent, hisz kiszámíthatatlanná teszi a költségvetési gazdálkodást - ami viszont nem segít abban, hogy a hitelminősítők megadják Magyarországnak a régóta vágyott befektetésre alkalmas minősítést.