Rengeteg nyugdíj előtt álló aggódhat Magyarországon - megszűnik egy lehetőség

A Policy Agenda szerint lépéskényszerben van a kormány a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségének tervezett megszüntetése kapcsán.
Napi.hu, 2014. szeptember 24. szerda, 10:08

Ez év végén a törvény szerint megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba. A Policy Agenda (PA) azt nézte meg, hogy miért tart a kabinet bizonytalanságban több tízezer embert, és hogyan ütöttek vissza a nyugdíjrendszer kapcsán korábban tett elvi vállalások. A kormány törvényalkotási programja szerint nem is kívánnak foglalkozni a kérdéssel ebben az évben.

A PA összeállítása emlékeztet rá, hogy a kormány a 2010-es ciklus elején kihirdette, hogy megszünteti a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ez az elv azonban már születésének pillanatában megdőlt, mert választási ígérete volt a kormányzópártnak, hogy 40 éves munkaviszony után lehetőséget ad a nőknek a korhatár előtti nyugdíjazásra, vagyis az ő esetükben kivételt tettek.

Ugyanakkor, hogy mégis megőrizzék a korábbi elvet a nyugdíjkorhatárt be nem töltők esetében a korábbi nyugdíjat átnevezték ellátássá (egyfajta szociális támogatás). Ilyen korhatár előtti ellátást kaphatnak azok is, akik kellően sok időt (főszabályként a férfiaknál minimum 10, nőknél 8 évet) veszélyes munkakörben dolgoznak. Ezeknek a listáját jogszabály tartalmazza.

A korkedvezmény sajátossága, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás "költségét" előre kifizeti a munkáltató, mivel a veszélyes munkakörökben dolgozók után 13 százalékos extra járulékot kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy 2010-2014 között az érintett cégek kb. 85 milliárd forintot fizettek/fizetnek be a költségvetésbe. Ezt a pénzt az állam beforgatta a nyugdíjellátásokba, és például ebből fizette ki a korhatár előtti ellátás egy részét is (idén például 21 száazlékát).

A kormány 2012-ben úgy döntött, hogy 2014. december 31-ig meghosszabbítja a rendszer működését. Azaz eddig az időpontig lehet gyűjteni a kedvezmény igénybe vételéhez az éveket, illetve a munkáltatók is gyarapítják extra befizetéssel a központi költségvetést - fogalmaz a PA anyaga.

Amennyiben jövőre megszűnik a korkedvezmény rendszere, akkor az államnak el kell köszönnie 18-19 milliárd forinttól, amelyből finanszírozhatta ezeket az ellátásokat. Ennek hatása természetesen fokozatosan elapad, ahogy az érintettek is elérik a nyugdíjkorhatárt, de az elkövetkező 1-3 évben biztosan érzékenyen érinti a költségvetést - állítja a PA. (Azért ez az összeg a költségvetés főösszegéhez és az egyéb célokra ad hoc módon elköltött pénzekhez viszonyítva nem eget rengető nagyságú. A szerk.)

Akik - férfiaknál legalább 10 évet, nőknél 8 évet - olyan munkakörben dolgoztak, amely a jogszabály szerint korkedvezményre jogosították a dolgozót, 2 évvel előbb mehettek nyugdíjba, mint a normál korhatár esetén. További évekkel többletkedvezményt szerezhettek.

Amennyiben a rendszer megszűnik, akkor további jogszerző évekre nincsen lehetőség. Aki pedig például 9 évet tudott csak ledolgozni, az elveszíti a lehetőségét annak, hogy előbb menjen "nyugdíjba".

Becslések szerint ma 45-50 ezer ember után fizetnek extra járulékot a munkáltatók, azaz ők dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek korkedvezményre jogosítanak. Ezek között vannak olyan területek, amelyek most érezhetően prioritást élveznek a kormánynál, mint például a vájárok. De vannak politikai értelemben is neuralgikus, mint a közösségi közlekedésben dolgozó járművezetők (köztük mozdonyvezetők), akik érdemi sztrájk, vagy legalábbis demonstrációs fenyegetést jelenthetnek.

Lépéskényszerben van a kormány: vagy felvállal egy komoly konfliktust, ahol ismét jelentős érdeksérelmet okozhat több tízezer embernek, vagy megint csak elhalasztja a korkedvezmény intézményének megszüntetését. Az mindenképpen beszédes, hogy az őszi törvényalkotási programban nem szerepel a kérdés - fogalmaz a PA által jegyzett összeállítás.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mercury, 2014.09.25 17:25

Azért az milyen morbid, hogy azok hozzák a szigorításokat, akik az életben nem dolgoztak normális munkahelyen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

stomatolog, 2014.09.24 14:24

Kevesebb lopas, progresiv, adozas, a lopott, vagyon elkobzasa, vagy adoztatasa.Borzaszto a vagyonosok es szegenyek kozotti szakadek, es nem indolokt a nagy vagyon, munka nelkul.25 evi igazszagtalansag utan johetne egy normalis allapot is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2014.09.24 14:21

@Zodiakus: Igazad van, de ez a dolog némileg összefügg a minimálbér adóztatásával.

Alapvető elvárás(lenne!) a XXI. században, hogy a minimálbér NETTÓ összege elérje a létminimumot, de ettől még nagyon messze vagyunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2014.09.24 14:15

@Balt: Tévedsz, az adómentes minimálbér volt a Gyurcsány-kormány nagyon kevés helyes intézkedéseinek egyike. Orbán bezzeg nyakunkra küldte az egykulcsos adót a világcsúcs 27%-os áfakulccsal együtt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

coni, 2014.09.24 13:53

A tények makacs dolgok. Ha a kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez akkor az egésznek az árát a következő generáció fizeti meg.
Ezért volt szükség a MNYP-ra vagy bármilyen nyugdíj előtakarékoskodásra. Hogy a mai 30-40 éveseknek is jusson nyugdíj, ne csak fizessék a nyugdíjjárulékot a mai nyugdíjasoknak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html