A napilap cikke szerint a légi szállítás nem lenne egyedi, volt már ilyenre példa, azonban olyan még nem, hogy a küldő- és a célországot háborús zóna választotta el egymástól.

Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nukleáris biztonsági főigazgató-helyettese megerősítette a lap információit. Hozzátette: az engedélyezés előkészítése folyamatban van, az engedélykérelem még nem érkezett meg. Arról is tájékoztatott, hogy Szlovákia és Románia esetében volt légi szállítás.

A lap szerint a légi szállítás lehetőségét nyilvánosan először Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója vetette fel júniusban. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pedig egy képviselői kérdésre írásban fogalmazott úgy, hogy "az alternatív szállítási útvonalak kialakítását a Paksi Atomerőmű már korábban vizsgálta, és szükség esetén képes a friss üzemanyag beszerzését az eddigiektől eltérő útvonalon biztosítani".

A lapnak nyilatkozó szakértők arra mutattak rá, hogy nemzetközi tanulmányok szerint a légi szállítás átlagosan háromszor annyiba kerül, mint a vasúti, és ebben az árban csak a szükséges szállítóeszközök költsége van benne, de a biztosításoké még többletként jelentkezik. A folyamatot a fűtőelemek átrakodása teszi igazán bonyolulttá és drágává.

A lap azt is megjegyzi, hogy mivel Paksnak nincs saját repülőtere, ezért a légikikötőbe érkező szállítmány mindenképpen vasúton vagy közúton fogja elérni Paksot.

A légi szállítást csak tovább bonyolítja, hogy a legrövidebb útvonal Ukrajnán át vezetne, amely a maláj repülőgép lelövése óta igencsak veszélyes művelet. Ahhoz, hogy kikerülhető legyen az ukrán légtér, más országok beleegyezésére is szükség lehet.