Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és a multinacionális cégek gyakran látják kiszámíthatatlan, populista politikusnak a magyar miniszterelnököt, akinek viselkedése és lépései nem illenek egy európai vezetőhöz. Mindez azonban nem tesz kárt Orbán Viktor népszerűségében a konzervatívabb magyarok körében, akik úgy vélik, hogy országuk harcban áll önazonossága és értékei védelméért a külföldi elnyomókkal szemben. A Reuters igyekszik magyarázatot adni erre a külföldi olvasónak: emlékeztet az 1000 éves magyar történelem idegen megszállásaira mongoloktól az oroszokig, és felidézi a trianoni békeszerződést, amely összezsugorította az ország területét.

Ez a világ újragyarmatosításáról szól. Egy kis ország vagyunk, amelyet ezek gyarmattá tettek - mondja az utca embere, a 67 éves nyugdíjas György, aki nem akarja elárulni a vezetéknevét. Bonnok Mariann szintén nyugdíjas tanár kijelenti, hogy a jövő évi választásokon Orbán jobbközép Fidesz pártjára fog voksolni. A kormányfő egy nagy ember szerinte, aki kiállt a magyar érdekekért az Európai Unióval szemben. Azért támadják, mert ez az icipici ország szembe szállt azzal a mamuttal.

Propaganda

Az Orbán-adminisztráció azzal a képpel házal, amely szerint a tízmilliós Magyarország birkózik a nagy nemzetközi intézményekkel. Az elmúlt hetekben 3,38 millió dollárt költött a választóknak küldött levélre, amelyben a Brüsszel felett aratott fontos győzelemként írja le azt, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ugyanezt egész oldalas újsághirdetésekben is propagálják.

Azt tervezik, hogy a jövő hónapban visszafizetik a 2008-ban kért IMF-hitel maradékát - a 20 milliárdos csomagból ténylegesen lehívott 7,5 milliárd euróból hátralévő 2,2 milliárdot -, és szimbolikusan felszólították az IMF-et, hogy zárja be helyi irodáját. Orbán kihívja az EU-t azzal is, hogy kormánya megadóztatja a nagy külföldi cégeket - mint mondja azért, hogy ne az átlagemberekre tegyék a terheket.

Harc

A kormány 2010 óta egymás után találja meg az ellenfeleket. Összecsapott Brüsszellel a demokratikus súlyok és ellensúlyok felszámolása miatt, a jegybank függetlenségének korlátozásával és külföldi cégek agyonadóztatásával kapcsolatban. Miután az Európai Parlament elfogadta az európai alapértékek megsértése miatt Magyarország ellen hozott határozatot, Orbán szovjet stílusú módszerek alkalmazásával vádolta az EU-t, amely szerinte bürokraták hadát csata sorba állítva sanyargatná a magyar nemzetet.

Májusban Németországgal is összetűzésbe került Angela Merkel kancellár félreinterpretált megjegyzése miatt. A német vezető azt mondta, hogy nem kell mindjárt a legkeményebb fellépéssel visszaterelni az európai útra a magyar kormányt, amit Orbán Magyarország 1944-es német megszállásához hasonlított.

A közvélemény-kutatások szerint Orbán pártja nagy különbséggel vezet megosztott ellenzékével szemben, ám a kormányfő nem dőlhet hátra, mert a szavazók fele még nem döntött, kire adja a voksát. Brüsszel vívott küzdelme nem mindenkinek tetszik, van aki szégyelli magát emiatt. Sok mindenkit csak az érdekel majd, mennyi pénz van a bukszájában. Elemzők szerint a konfliktusok keresése összességében hasznos, mert garantálja azok szavazatát akiknek a nemzeti szuverenitás és identitás a legfontosabb szempontjuk.