Elég volt mindössze két nap és az NGM már készségesen reagált is Rogán Antal szavaira. A Fidesz frakcióvezetője a Magyar Hírlapnak adott, hétfőn megjelent interjúban többek között azt a kérdést tette fel, hogy ekkora benzinárcsökkenés mellett miért nem csökken a kenyér, a kifli vagy más szolgáltatások ára. Hozzátette: az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként tervezi, hogy a következő hetekben meginvitálja az érdekképviseletek vezetőit a parlamentbe, és megkérdezi majd tőlük, hogy a benzinárak csökkenése miért nem jelentkezik a termékek árában.

Ezt a gondolatot viszi tovább a szaktárca szerdai közleménye, amely szerint az NGM vizsgálja a fogyasztói árak várható alakulását, különös tekintettel az alacsony olaj- és üzemanyagárakra. Rogánnal egyetértésben úgy látják, hogy az "üzemanyag - mint meghatározó költségelem - árának csökkenése ugyanis több termék és szolgáltatás árában is csökkenést kellene, hogy eredményezzen".

Kapcsolódó

Arról szerencsére - legalábbis egyelőre - nem szól a közlemény, hogy vajon terveznek-e beavatkozást és ha igen, milyet, ha mégsem követi az adott termék vagy szolgáltatás ára az üzemanyagárat. (Az erre is vonatkozó kérdéseinket elküldtük az NGM-nek, amint befutnak a válaszok, közöljük.) Arról sem írt a tárca, hogy az útdíjrendszer kiterjesztése, a drasztikusan felemelt élelmszerlánc-felügyeleti díj áremelő, ellentételező hatását szintén vizsgálják-e majd.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén megszólalt a témában a köztévé szerda reggeli műsorában. Így fogalmazott: "Ugyanazt tapasztalják most az emberek mint amit a devizahiteleknél tapasztaltak, hogy amikor árfolyamnövekedés volt, egyből változott a törlesztőrészlet, amikor azonban kedvező árfolyamváltozás volt, nem nagyon változtak a törlesztőrészletek".

Mindez eszünkbe juttathatja azt az egy hete napvilágot látott hírt, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő hivatalának vezetője felszólította az ország ügyészeit, hogy tartsák ellenőrzésük alatt az árak emelkedését.

A nem lényegtelen különbség csak annyi, hogy míg Oroszországban az embargó és a leértékelődő rubel miatt az árak elszállása okoz problémát, addig Magyarországon éppenhogy deflációs környezetről beszélhetünk, nagyobbrészt a kormányzati rezsicsökkentésnek, kisebb részben pedig az üzemanyagárak esésének betudhatóan.

Az NGM közleménye is kitér arra, hogy tavaly az év egészében -0,2 százalék volt az infláció mértéke, miután a rezsicsökkentéseknek köszönhetően decemberben is az árszínvonal mérséklődése volt megfigyelhető. A tárca szerint a trend folytatódik, idén év elején is alacsony inflációs érték várható, amelyet elsősorban a csökkenő olajárak és az Európa-szerte tapasztalt mérsékelt inflációs környezet okoz. A minisztérium szerint amennyiben 2015-ben tartósan alacsony marad a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, akkor az éves infláció az NGM által korábban hivatalosan előrejelzett 1,8 százaléknál is kisebb lehet.

A tervezettnél kisebb infláció egyrészt a nyugdíjasok számára relatíve kedvező (az ellátásokat a terv szerinti 1,8 százalékos inflációval emelték meg, ha ennél kisebb lesz a valós árnövekedés, a nyugdíjak reálértéke nő), másrészt a költségvetési bevételeket negatívan érinti. Megjegyzendő, hogy az MNB - amely akár újra kamatvágásba is kezdhet a fogyasztói árszínvonal csökkenése láttán - jóval kisebb inflációt prognosztizált 2015-re, mint a kormány.