A kormány benyújtotta a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az nyudíjrendszer átalakítása mindazokat érinti, akik megváltozott munkaképességük miatt az államtól támogatást kapnak.

A Széll Kálmán tervben és az arra épülő Konvergencia Programban azt jelezte a kabinet, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása miatt 93 milliárd forint megtakarítást tervez, de ez a költségvetési törvény alapján végzett számítások szerint csak 19 milliárd forint körül lesz - áll a Policy Agenda elemzésében. Ilyen mértékű forráskivonás a kutatóintézet szerint csak akkor lehetséges, ha időben elkezdik a rendszer átalakítását. Mivel a felülvizsgálatokat legkorábban március 31-e után kezdik el, és nagyon jelentős lesz azoknak a száma, akiknek az orvosi bizottságok elé kell járulniuk, ezért legfeljebb 8-9 milliárd forintot lesz csak képes a kabinet 2012-ben megtakarítani.

Az érintettek három csoportja

Az érintettek köre három csoportra osztható. Az elsőbe csoportba azok tartoznak, akik elérték a nyugdíjkorhatárt és rokkantsági nyugdíjat kapnak. Az ő létszámuk a legjelentősebb, 389 ezren vannak.

A második legnagyobb csoport a korhatár alatti rokkantnyugdíjasoké. Az ő esetükben 322 ezer emberrel kell számolni. Ugyanakkor jelentős részük, mintegy 160 ezren öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt. A kormány utóbbiakkal kapcsolatban úgy döntött, hogy őket nem érinti a változás, mivel ők a lehető legrosszabb esélyekkel indulnának, ha a munkaerőpiacon kellene elhelyezkedniük. Így ebben a körben 177 ezer ember marad. Közülük 60 ezren olyan fokú az egészségkárosodásuk, hogy semmilyen munkavégzésre sem alkalmasak, az őket érintő támogatásokon sem változtat a törvényjavaslat. Azaz a klasszikus rokkantnyugdíjasok közül 110 ezren vannak azok, akik valamilyen módon érintettek lehetnek a változtatásokban.

A megváltozott munkaképességűeknek harmadik csoportjába tartozók most sem kapnak rokkantnyugdíjat, mivel egészségkárosodásuk mértéke, vagy a munkában töltött idejük nem volt elegendő ehhez. Ennek a 162 ezer embernek az ellátása most is rendkívül alacsony összegű, mivel 30 ezer forint körüli összeget kapnak havonta. Amennyiben közülük is kivesszük azokat, akik vagy már elérték, vagy öt éven belül érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor ebből a csoportból 86 ezer ember marad, akik lehetséges alanyai lehetnek az új rendszernek.

Természetesen ennek, az összesen 200 ezer embernek nem kell azzal számolnia, hogy akár egyik napról a másikra elveszik tőlük az ellátást, és el kell menniük dolgozni. Az államnak ugyanis a 200 ezer emberből azokat újra meg kell vizsgálnia, akik erre jelentkeznek, és a felülvizsgálat idejéig biztosan a jelenlegi mértékű havi ellátást kell kapják. Akik nem jelentkeznek felülvizsgálatra, azok jövő év tavaszától elesnek az állami segítségtől.

A rehabilitálhatók 28 ezres közfoglalkoztatási bért kapnak

A felülvizsgálat után az embereket több különböző kategóriába sorolják. Különbséget tesz azok között, akik rehabilitálhatóak, és akiknek az egészségi állapota nem teszi lehetővé a munka világába való visszailleszkedést. A rehabilitálhatóak esetében azt is megnézik, hogy a munkába való visszamenetelhez tartós foglalkozási rehabilitáció kell, vagy egy egyszerűbb program elég számára. Attól függően, hogy ki milyen csoportba kerül, állapítják meg a havi ellátását, és a rehabilitációs programot.

Azoknak, akik jelenleg is rokkantnyugdíjasok, és nem rehabilitálhatóak, nem változik semmi, az eddigiekkel azonos összegű támogatást fognak kapni. Azoknak viszont, akik az állam szerint képesek visszatérni a munka világába, jelentős havi jövedelem csökkenéssel kell számolniuk. Számukra ugyanis az eddigi rokkantnyugdíj helyett (átlagosan 65 ezer forint) a  közfoglalkoztatási bér 50 százalékát (jelenleg 28 500 forint) kell csak adni.

Ezt a pénzt kapják egészen addig, amíg nem találnak maguknak munkát. Természetesen ők el is helyezkedhetnek, sőt adott esetben kötelező lesz számukra közfoglalkoztatásban részt venni, amelynek ideje alatt a rokkantsági ellátást nem kapják, hanem csak a közfoglalkoztatási bért.

Munkahelyre nem nagyon számíthatnak

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy számukra ténylegesen lesz-e nem az állam által biztosított munkahely. A mostani gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy cégek nem számolnak munkahelyteremtéssel, azaz vagy a meglévő munkavállalókat szorítják ki a megváltozott munkaképességűek, vagy csak a közfoglalkoztatás marad számukra.

Az intézkedés azonban ugyanakkor egzisztenciálisan lehetetlen helyzetbe hozza a megváltozott munkaképességűeket. Egészen mostanáig, akiket rehabilitálhatónak tartott az állam, és próbált plusz eszközökkel segíteni, azok rehabilitációs járadék címen átlag 73 ezer forintot kaptak havonta. A mostani változás viszont mintha azokat büntetné, akik szeretnének kitörni a helyzetükből, és ezért hajlandóak is együttműködni.

30-40 ezer embert küldhetnek rehabilitációra

A Policy Agenda szerint viszonylag kevesen lesznek azok, akik önként kilépnek a rendszerből, azaz nem jelentkeznek a felülvizsgálatra március végéig, és ezzel elveszítenek minden támogatást. Az elmúlt években ugyanis már többször is "átvizsgálták" a rokkantnyugdíjasokat, így a visszaélők jelentős része kieshetett a rostán.

A kutató cég maximum 15-20 százalékra tesz azoknak az arányát, akiket visszaküldhetnek rehabilitációra, így szerintük csak 30-40 ezer ember esetében állapíthatják meg a rehabilitációs ellátást. Az elemzés azonban arra is rámutat, hogy egy ekkora körnek a "vegzálása", azaz újabb felülvizsgálata és ellenőrzése, a politikai mezőben okozhat károkat a kormánypártok számára.