BUX

Rokkantnyugdíj: félrevezet a kormány?

Most már a fogyatékkal élők is felvették a kesztyűt a kormányzattal szemben. Ők az szakmai egyeztetések hiánya mellett leginkább azt a negatív kampányt sérelmezik, amely a rokkantsági nyugdíjasokat a csalókkal kapcsolja össze és amelynek alátámasztására sorozatosan a valóságnak nem megfelelő számokat szerepeltetnek. Az érdekvédelmi szervezetek ezért úgy döntöttek - alkalmazkodva a kormány "Szociális konzultációjához" - "Társadalmi párbeszéd kérdőívvel" válaszolnak a kormányzat egyeztetést nélkülöző stratégiájára.

Szabó Zsuzsanna, 2011. szeptember 2. péntek, 07:05

A kormányzati kommunikációban sorozatosan téves, félrevezető adatok jelentek meg az év eddigi szakaszában, a rokkantsági nyugdíjban részesülők számáról, a rokkantsági nyugdíj ellátásban részesülő embereknek az aktív korú lakossághoz viszonyított arányáról, valamint az európai országok hasonló ellátásainak arányairól - állítják a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), amely több mint 600 ezer tagot képvisel. Ráadásul általában ezek a nyilatkozatok a közvélemény negatív befolyásolására alkalmas módon jelentek meg a véleményük szerint.

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a kormányzati kommunikáció februártól kezdve - szóvivői tájékoztatók és közlemények nyomán - több mint 500 közlést jelentetett meg, amelynek több mint 70 százaléka a rokkantsági nyugdíjast és a csalót összekapcsolta, együtt említette. Közben azonban, az azóta elvégzett vizsgálatok azt bizonyították be, hogy a két kategória nem esik egybe, hiszen eddig 1500 vizsgálatban mindössze 3 esetben kellett az ellátást megszüntetni - jegyezte meg a MEOSZ elnöke egy közelmúltban elhangzott eredményre hivatkozva.

Ez a fajta kommunikáció így Hegedűs szerint nem szolgálhatott mást, mint a különböző társadalmi rétegek, illetve a társadalmi szolidaritás megbontását és a későbbi döntések elfogadtatását.

Márpedig a FESZT által kiadott háttéranyagban is arra hívják fel a figyelmet az érdekvédelmi szervezetek, hogy a kormány elhibázott adórendszeréből eredő bevételkiesést bármi áron pótolni próbáló gazdaságpolitikának a már most is a társadalom peremén élő rokkantsági nyugdíjasok, fogyatékosok, tartósan egészségkárosodott réteg könnyen áldozatul eshet.

A negatív kormányzati kampányra ezért a fogyatékos emberek szervezetei most "Társadalmi párbeszéd kérdőívvel" válaszolnak igazodva a kormány által az utóbbi időben alkalmazott "Szociális konzultáció" módszeréhez. Vagyis a szervezetek kikérik minden magyar polgár véleményét a járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj megtartásáról, a megváltozott munkaképességűek munkába állításában vállalandó állami feladatról, a civil szerveződések további létéről, hogy szembesítsék a kormányt az emberek erről alkotott véleményéről, miután ezen szervezetek is lepattantak a kormányról, azaz semmilyen szinten, semmilyen formában nem tudnak kommunikálni az illetékesekkel.

Ebből kifolyólag a fogyatékkal élőket érintő bármilyen új törvény, rendelet, intézkedés megalkotása kapcsán - az eddig már jól ismert kormányzati stratégiába illően - nem konzultálnak az érintettekkel, nem kérik ki a véleményüket és nem is hallgatják meg illetve reagálnak a mindezek ellenére általuk eljuttatott javaslatokra. Mint a csütörtöki sajtótájékoztatójukon elhangzott: még a társadalmi egyeztetésért felelős biztost sem tudják elérni semmilyen csatornán.A kormány ábrándokat kerget?A tényekről szólva Földesi Erzsébet, a FESZT elnökségi tagja a csütörtöki sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a kormányzat által folyamatosan emlegetett 700 ezres nagyságrendű rokkantnyugdíjas-szám, illetve az ezzel kapcsolatos egyéb számok zavarosak, nem tükrözik a valós képet, sőt, igazából ezek alapján nem is lehet tudni, hogy mi a valós helyzet.

Példaként a kormany.hu-n egy korábban megjelent cikkből idézve említette azt a nyilatkozatot, miszerint "ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi, 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelné", ami Földesi szerint tévhit. Ezt azonban maga az említett cikk egy korábbi mondata is alátámasztja, amelyben úgy fogalmaznak: "Magyarországon 728 ezer rokkantsági nyugdíjas él, de közülük a fele sem éri el a rokkantsági nyugdíjkorhatárt." Tehát ennek a 728 ezres számnak a fele az öregségi nyugdíjasok körébe tartozik - tette hozzá megjegyzésként Földesi, vagyis inaktív, nem lehet őket munkára fogni.

A FESZT elnökségi tagja emellett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) számaira hivatkozva arra mutatott rá, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok körében 337 530 rokkantsági nyugdíjról beszélhetünk, akiknek az átlagos havi rokkantsági nyugdíja 70 051 forint, amelyen belül a férfiaknál átlag 75 706, a nőknél 64 558 forint a rokkantsági nyugdíj. Továbbá mintegy 100 ezer rokkantsági nyugdíjasnak van 30-39 év szolgálati ideje. (A rokkantsági nyugdíj szociális ellátássá, illetve szociális járadékká alakítása a szolgálati idő alatt befizetett járulékok alapján szerzett rokkantsági nyugellátás miatt megsértené a parlament által ratifikált ENSZ-egyezményt a fogyatékossággal élő személyek jogairól is.)

Forrás: ONYF, MEOSZNagyobb képért kattintson!

Emellett felhívta a figyelmet, hogy amikor arról beszélünk, hogy ezeket az embereket vissza kellene vezetni az elsődleges munkaerőpiacra, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok mintegy 80 százaléka tartozik a 45-64 éves korcsoportba. Ezen belül az 50-64 évesek - ami még a teljesen egészséges munkaerő esetében is komoly problémát jelent elhelyezkedésnél - mintegy 70 százalékot tesznek ki.

A FESZ elnökségi tagja emellett a képzettségbeli különbségekre rámutatva azt hangsúlyozta, hogy a rokkantsági nyugdíjasok mintegy 73 százalékának csak általános iskolai, illetve szakmunkás végzettsége van, de utóbbiak között is sokuknak elavult szakmákban. Ez jórészt hátrányos megkülönböztetéséből fakad. Ennek kapcsán példaként a gyermekparalízisben szenvedők esetét hozta fel, akik abban az időben állami döntés alapján kerültek olyan speciális iskolákba, ahol a férfiaknak órás vagy cipész szakmát kellett elvégezniük, míg a nőket varrónőkké képezték. Nem volt törekvés, hogy legalább érettségit kapjanak és választásuk sem volt. Ezek a szakmák viszont ma már nem versenyképesek. Ráadásul a megváltozott munkaképességűek az a csoport, akikre a leginkább igaz a 2010-es adatok alapján, hogy tartósan nem találnak munkát.

Esélyegyenlőség kellene, nem járandóság megvonás

A sajtótájékoztatón felszólalók közül többen kiemelték azt is, hogy ha már a munkaerő-piaci visszavezetésről beszélünk, akkor azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy miközben a fogyatékos emberek mozgalma legalább 30 éve folyamatosan arra törekedett, hogy tagja elhelyezést kapjanak a munkaerőpiacon és aktív tagjai lehessenek a társadalomnak, ehhez képest még mindig azt tapasztalhatjuk, hogy a megváltozott munkaképességűek csoportja esetében egyetlen olyan területen sem valósul meg az esélyegyenlőség, amelynek köze lenne a foglalkoztatottság bővítéséhez (nem versenyképes oktatás, a fizikai kommunikációs és társadalmi környezet: tömegközlekedés - pl. csak Budapesten az akadálymentes buszok aránya 26,5, villamosok 12, trolibuszok 23 százalék).

Addig, amíg a kormány nem tud olyan munkaerőpiacot teremteni, ahol a csökkent munkaképességűek is el tudnak a képzettségüknek megfelelően helyezkedni (pl. egy látássérült történelemtanár nem kényszerül arra, hogy csavarokat válogasson), vagy míg nem biztosított a munkahelyre jutásuk, addig nincs értelme megbolygatni ezt a rendszert  - vélekedtek többen.

Válaszra sem érdemes?

Ezt azonban az új Munka törvénykönyvének tervezete sem segíti elő. Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke szerint ugyanis kimaradt az egyenlő bánásmód követelménye, az ésszerű alkalmazkodás követelménye, a fogyatékos emberek nem kerültek a védett csoportok közé és így elvesztik azokat a lehetőségeket, amelyek például más védett csoportok (pl. várandós anyák) megkaphatnak. Nem tartalmaz speciális szabályt rájuk vonatkozóan az azonnali felmondás intézményére vonatkozó rész, illetve a fogyatékos gyermekeket nevelő családokról is megfeledkeztek a jogalkotók, amikor a nehéz helyzetben lévő családok számára bizonyos kedvezményeket próbált biztosítani a tervezet.

Emellett az új Polgári Törvénykönyv új tervezetében is vannak olyan passzusok, különösen a cselekvő-képességi szabályok, amelyek komoly gondot jelenthetnek e csoport számára. A korábbi előkészítési munkálatokban aktívan részt tudtak venni, de mint Kovács kiemelte, 2010 nyara óta, amióta újra elkezdett a kormány foglalkozni ezzel a témával, nem tudnak bekapcsolódni a munkába, az illetékesek ugyanis válaszra sem méltatják ezeket az érdekvédelmi szervezeteket.

Ősszel indul a társadalmi egyeztetés a Ptk.-ról
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI megkeresésére azt közölte, hogy az új polgári törvénykönyv szövegtervezetének első részei ősszel kerülnek fel a kormany.hu weboldalra, ekkor kezdődik a kódex társadalmi egyeztetése. A polgári jogi kodifikációs szerkesztő bizottság ekkortól várja a szervezetek és szövetségek észrevételeit, javaslatait. A bizottság az első szövegtervezetek bemutatását követően nyitott a társadalmi konzultációra a szaktárca közleménye szerint.

A civil szervezeteket érintő törvénytervezet szintén súlyosan érintheti a fogyatékkal élő érdekvédelmi szervezeteket, hiszen ez egy teljesen új keretet teremt és a legnagyobb aggodalmat számukra Kovács szerint a közhasznúsági státus definiálása jelenti: amellett, hogy 2012. január 1-től minden szervezetnek újra be kell jelentkeznie majd a bíróságon - ahogy fogalmazott - az új törvényben a közhasznúság új definíciója egy mondatban összefoglalva azt takarja, "ha nincsen pénzed, nem lehetsz közhasznú, de ahhoz, hogy pénzt szerezz, ahhoz közhasznúnak kell lenned".

Mi kellene?

Az érdekvédelmi szervezetek szerint ahhoz, hogy az a törekvés megvalósuljon, hogy a csökkent munkaképességűek is részesei lehessenek az aktív társadalomnak, egy esélyegyenlőséget megteremtő következetes politikára lenne szükség és nem olyan kormányzati kommunikációra ehelyett, amely nem valós számokon alapul és a negatív kommunikációs kampányban a társadalom terheiként tünteti fel a megváltozott munkaképességűeket, illetve a megszorító intézkedések szükségességét a visszaélések visszaszorításával indokolja.

Földesi ugyanakkor hangsúlyozta: ők is szeretnék, ha a csalókat kiszűrnék a rendszerből, hiszen ez nekik is érdekük lenne. Szerinte azonban ma Magyarországon még nem érett meg a helyzet, hogy a fogyatékossággal élőktől elvegyék a számukra egyetlen alacsony szintű, de kiszámítható szociális biztonságot nyújtó rokkantsági nyugdíjat. Ehhez szerinte meg kellene teremteni azt az esélyegyenlőséget, amely lehetővé tenné számukra is az aktív munkaerőpiaci részvételt, illetve szeretnék elérni, hogy ne szülessenek úgy intézkedések a fogyatékos emberekről, hogy a róluk szóló döntésekben ők ne vehessenek aktívan részt.

A kezdeményezők
A társadalmi párbeszéd konzultációját már elindították, és eddig már több mint 10 ezer kérdőívet kaptak vissza. Az eredményről folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt is a MEOSZ elnöke szerint. A társadalmi párbeszédet kezdeményező szervezetek: az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesülete, a Szervátültetettek Országos Szövetsége.